Kósa Gabriella
Tollas bálba készülődünk,
pihe-puha párna vár.
A Holdapó rád mosolyog,
napocska is alszik már.
Egy apa kicsit szigorúbb
és könnyebben büntet.
Egy anya szívével nevel,
s megpróbál magyarázgatni,
ezt vagy azt miért nem szabad,
ha az nem is bűntett.
Megüzenik a hírt,
s belesápad szíved.
Megszólalni sem tudsz,
csak szád széle remeg.
Egy kisegér elindult
a macska nyomában.
Ellenszél volt, nem volt veszély,
ezért ment oly bátran.
Amikor én gyerek voltam,
az osztályban volt szamárpad.
Nagyon ritkán ültek benne,
mert mind nagyon igyekeztünk,
értéke volt a tudásnak.
Kánikula - hegyi villa,
nagy terasz, tárt ablakok.
Barna maci a teraszra
nagy bátran becammogott.
Felgyorsult az egész világ!
Elveszett sok érték,
köztük van az udvarlás is.
Vagy valahol él még?
Esküvő
Az esküvő egy csillagkapu,
rajta rengeteg kis csillag,
minden csillag rejt valamit,
a fényükkel beragyognak.
Egy kis béka beköltözött
a kerti medencébe.
Jött a lány, és kihalászta,
amint észrevette.
Apa, ha te mellettem vagy,
én semmitől nem félek.
Anya jó társat választott,
szívem zugában ott vagytok,
mint igaz példaképek.
Papa, apa szót fogadott?
Ő sosem volt rossz gyerek?
Szeretett elcsavarogni?
Sokat focizott veled?
Gyermekeink, unokáink
anyák napján, apák napján
mindig megköszöntenek
virággal vagy szép szavakkal,
hozzá egy kedves mosollyal
köszönik az életet.
Férjhez mentél, egy boldog pár!
Vígan telnek a napok.
Babusgatod, szeretgeted,
etetgeted, álmát lesed,
hiszen ő a te párod.
Ha egy gyerek betölti a tizennyolcat,
befejezi az iskolát, azt mondják:
most kezdődik az élet.
Pedig, ha jól belegondolsz:
nem fordítva? Nem ez a jó élet?
Ha tündérvarázsló lennék,
a szivárványnak két végét
összefognám karikába,
ráhúznám a napocskára!