Kósa Gabriella
Gyere, te bolond április,
bolondozzunk együtt!
Bújjunk be a csigaházba,
másszunk fel a szivárványra,
üljünk fel a sün hátára!
Hogyha Isten ad báránykát,
ad hozzá legelőt is -
ezt mondják az öregeink,
mit sokáig hittem is.
Mama, szia, jó ez a skype!
És minden nap beszélhetek veled!
Most én vagyok a nagyikád,
én mondom: vigyázz magadra,
és hogy mi történik itthon,
én mesélek neked.
Lépeget a kicsi baba,
kapaszkodik ide-oda,
néha megremeg a lába,
de nem áll meg:
megy előre a világba.
Nem vagyok egy őskövület,
megpróbálok haladni a korral,
de van egy kérdés, amiben
egyetértek még a hagyománnyal.
Olyan forrón ölelnélek,
mint szép nyári napon teszi
sugaraival a Nap!
A szép futórózsa
a fiatalokat
juttatja eszembe.
Nő, nyújtja ágait,
feltör az egekbe.
Arra gondoltam a minap:
Tán nem véletlen mondják
az emberi természetet.
Hisz mindazt, mi mögötte van,
a természetben megleled.
Jéglabdákat dobált az ég,
összeszedtem párat,
s bevittem a kis vödrömben,
jó lesz a babáknak.
Elnézem a tudományos filmeket,
dobozokban, búra alatt
tárolnak leleteket,
s abból próbálnak rájönni,
hogyan éltek 1000 éve,
vagy korábban
a Földön az emberek.
Karácsonyi kicsi manó
gondolt egy nagyot:
karácsonyra minden gyerek
kap egy csillagot.
Az élethez fény kell,
a létezés egyik alapeleme.
Ahhoz, hogy boldog légy,
lelkednek is fénnyel
kell eltelnie.
Kis csizma, kis csizma,
kiteszlek az ablakba.
Ha erre jön Télapó,
kiálts nagyot: halihó!