Komáromi István

Komáromi István

Született: 1975. március 19.

Népszerűség: 118 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Békétlen lélek...

Pislákoló fények, fura tünemények zavarják meg álmom,
előttem egy tükör, ha belenézek, gyötör, mert nem magamat látom...

Tovább...

Farsang 2021

Nem kell már a jelmez
vagy álarc, mit az ember felvesz,
hisz abban járunk majd egy éve,
mikor lesz már vége?

Tovább...

1111

Virtuális csürhe...

Már mindenki szakértő bármilyen témában,
a világ összes tudása ott van a vénákban...

Tovább...

Különös szilveszter...

Lám, az új esztendőt most mindenki úgy várja,
mintha egy új ajtó lenne, mi az előzőt bezárja,
de csalfa a varázsa, semmire sem ellenszer,
ez is csak egy nap, bár úgy hívjuk: Szilveszter.

Tovább...

Magányra ítélve...

Elég volt ébren, én is aludni szeretnék,
utoljára ma éjjel álmodni veled még,
ahogy az arcod megpihent a vállamon,
mióta elhoztak, minden perc fájdalom.

Tovább...

Karácsony...

Örömöt, boldogságot, nagy, szerető családot,
sok kis apró gyermeket és békességet kívánok,
öregeknek szép, hosszú kort, fiatalnak reményt,
gazdagoknak erényt, hogy segítsék a szegényt.

Tovább...

Nem bánom...

Látom a két szemednek csalfa csillogását,
érzem, ahogy tekinteted végigpásztáz engem,
hallom én a testbeszéded néma suttogását,
de hiába is próbálkozol, nem bírná a lelkem.

Tovább...

Őmiatta szerettem a telet...

Nem kelt fel a Nap, vagy felkelt az, csak minek,
ajtóm nyitom, s kintről sunyin csap belém a hideg,
ej, az Isten szerelmére, de komor lett kend mára,
nem ma lesz, hogy örömömben felmászok a fára.

Tovább...

Lányomnak...

Felnőtt a cseppem, csoda-szép, értelmes,
közvetlen és felettébb kedves a teremtés,
megfontoltabb nálam, nem annyira érzelmes,
ebből a szempontból szerintem szerencsés.

Tovább...

Egyensúly...

Ha azt gondolod, csak a szavak fájhatnak,
akkor még nem hallottad a csendet felordítani,
mikor a lidérceid szögesdróton rángatnak,
s már képtelen vagy bárkit megszólítani.

Tovább...

Emlékképek...

Megannyi fájdalmas gondolattal ébresztett a hajnal,
miközben gyertyát gyújtok, csak rátok emlékezem,
köszönöm az életet s a sok jót, mit kaphattam,
hiszen ha ti nem vagytok, úgy én sem létezem.

Tovább...

Ne bántsd...

Ne bántsd azt a gyermeket,
sokat bömböl, meglehet,
csak vigasztald és szeresd!

Tovább...

Nem lesz ez így jó...

Nem lesz ez így jó, még mindig nem mozdul a mérleg,
messze az egyensúly, néha a mutatója megremeg,
a jelenben csak sodródom, de még a múltban élek,
a jövő meg taszít, ahogy a rút jelmezében tetszeleg.

Tovább...

Lélekhangok...

Milyen hűvös ma a reggel, még aludnék, de a testem felkelt,
épp kávét főz magának.
Megyek én is, te kis zseni, csak velem szabad töprengeni,
kell a gyeplő a szamárnak.

Tovább...

Golyóstoll...

Egy képet megmutatni, nem, csak a képmutató képes,
és az illetékes ember sem mindig az illetékes.
Hogy lehetnék költő, ha fészek nélkül költök...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom