Kiss Gergő (kissgago)
az ikeás képkeretekből én
mindig kiszedem az idézeteket.
közös képeket rakok bele főként,
melyek lelkemnek kivételesek.
Ezernyi törékeny ember és gondolat
Foszlik szerte, mikor belépek a szobába.
Letépem a bútorokat fedő rongyokat,
S egyre reped a boltívek vakolása.
nem érdekel, hogy ki kérdezett,
hogy mást esetleg mi mérgezett,
magam vagyok haragban, búban, örömben,
mégsem kérdik, miér` állsz ily` gyötörten?
Itt az idő, hogy megnyíljunk egymásnak.
- Töltök neked egy pohárral a sérelmeinkből:
Régen palackozott, a fény elől elzártnak
Tekintették, így hatni fog majd félelmeinktől.