Kiss András
Seholsincs sétáló,
nevesincs hintaló,
sehol a kikelet,
messze a Horizont ma még,
adom a nevemet
minden elmúlt tettemhez.
Szívemben és a lelkemben
Hangok élnek szüntelen,
Csendesen nyugtatók,
Ordítva kiabálók,
Napfényt áhítozók,
Csillagos égbolton sétálók,
Erőt adó, és elgyengítő,
Romantikus szeretők...
Félelem homályosítja el gyarló lelkemet,
Félek a sötétségtől,
Félek az élet végétől...
Emlékszel, amikor a vér szaváról beszéltünk?
Kis kezed a kezembe simult,
Amikor az iskolából hazafelé ballagtunk sietve,
Én voltam a Hősöd,
Én voltam a minden,
Apa, első szavad is ez volt,
Büszke voltam,
Örömtől ragyogó arccal védelmeztelek...
Zajlik az Élet,
Adjuk a szépet,
Osztjuk az áldást,
Mint ezerszín szivárványt,
Fekszünk a fűben
Álmok erdejében,
Úszunk az időben
Temérdek reményben...
...liptik, apokaliptik,
Csak egy szó,
De megváltott mindent,
Megállított időt és teret,
Leállított érzelmet és embert,
Nem tűr ellentmondást,
Nem ad kegyelmet,
...liptik, apokaliptik...
Eldobott és elveszett érzésekkel -
Teli szemétkosárban
Rothadó almadarabok -
Banánhéjak közé dobott papírcetli,
Ez vagyok immár,
Fényem megkopott,
Nem írnak reám több történetet,
Nem szorítanak magukhoz...
Szívem hangja, ha kérdez,
A válasz a te hangod legyen nékem,
A te lelked súgja lelkemnek a választ,
Te vagy minden kincse ennek a világnak,
Te vagy a színes álomtakaró,
Veled lenni minden percben,
- Ó, ez nagyon csudijó!
Apokalipszis II.
Tömegnyomor,
Megfulladunk a porban és a zajban,
Anarchia a szívekben,
Kóma a lelkekben,
Ember embernek farkasa lett,
Őrület határán a létünk...
Felvirradt a Nagy nap,
Karácsony van végre,
Jézus Urunk születése,
Sok kis gyermek nevetése
Látszatok,
Látszat-karcolatok,
Években nem mérhető,
Érzések - indulatok,
Nem élők és halhatatlan -
Szívdobbanások,
Néma víztükör feletti -
Lebegő árnyalatok...