Keserű Erzsébet
Mondd, barátod az, ki hízeleg?
Ki szemedbe angyalként emleget?
Mindezért tőled hálát vár,
Titkaid is ellopta már!
Van valaki, akit évekig vártam,
Kerestem, és most újra megtaláltam.
Féltem, hogy nem látlak már míg élek,
Féltem, de ettől most már nem félek.
Hol volt és hol nem, a Dunán innen,
Az idő széttép, történhet minden.
Volt egy barátság, vagy talán nem is volt,
Volt-e olyan barát, aki szívében hord?