Kerekes Dániel
Tiszta szív, tiszta szellem,
Közös ágyunk reggel megvetettem.
Csókod íze a számban,
Szívem ünneplő ruhában,
Ha szád számhoz ér,
Összeér föld s az ég!
Ha tehetném, mindig arcod lankáin sétálnék.
Fülednek kanyaraiban meg-megállnék,
Csekély pihenő után újra a völgybe szállnék.
Egy téli napon Szentendrén az estben
Összefonódott két élet némán, csendben.
A lány feketében, a fiú kékben,
Sziluettjük alig látszott az éjben.