Kerecsényi Éva

Kerecsényi Éva

Született: 1964. május 26.

Népszerűség: 277 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Méretre szabva

Álmodok éjjel, álmodok nappal,
tünékeny világ, torta sok habbal,
édes morzsákat csippent az ujjam,
csak egy szelet kell, nehogy megunjam,
falatnyi öröm, mi éhségem űzi,
boldogság jelvényét szívemre tűzi...

Tovább...

Színvarázsló

Moccan a hajnal,
csend ül a tóra,
angyali hangon
csendül a nóta,
szökken a felhő,
leng a ruhája,
táncol a szellő,
fordul utána...

Tovább...

Átirat

Porlepte úton baktat a magány,
ormótlan orra a földig leér,
szakadt ruháját a szél cibálja,
de szívében szendereg a remény.

Tovább...

35...

Áldott a perc, hogy e hajnali órán
csokorba köthetem lét virágait,
szép emlékeit suhanó időnek,
s olvasgatom múlt megsárgult lapjait.

Tovább...

Díszvendég

Sután, furán kanyarog az este,
susog a sötét a kertek alatt,
szemfüles macska lustán lopózik,
bajszára akad tán` ínyenc falat.

Tovább...

Vetítés

Mesét mormolt az éj,
bóbiskoltak a csillagok,
a csend is pihenni tért,
szívemben szóltak vágydalok,
lestem az öreg Holdra,
ült, mint egykedvű óriás,
vártam, hogy rábólintson,
jöhet-e újabb felvonás...

Tovább...

Édes várakozás

Van a tavasznak
valami gyermeki bája,
angyali arccal
ahogy bámul a világra,
bájos mosollyal
csókot dob s elszalad,
természet torkán
a falat is megakad...

Tovább...

Még mindig...

oly sután mozdul a száj,
pedig szétszaggat az érzés,
hogy most is, még mindig,
sok hosszú év után...

Tovább...

Búcsúcsók

Megleptél álmomban,
kéretlenül jöttél,
leültél ágyamra,
s csak csendben figyeltél,
szólni akartam még
utoljára egyszer,
szíven szúrt az érzés,
sosem búcsúztunk el...

Tovább...

Téli mese

feslett ruháját ledobta,
lekerült lombkabátja,
csupasz karjai vacogtak,
hópehelylány megszánta,
fehér angyalnak öltözött,
pihéket szórt a földre...

Tovább...

Soron kívül

Nem álltam sorban,
mikor a nemeket osztották,
egy ide, egy oda,
talán így gondolták...

Tovább...

Végzet asszonya

Te a férfi, én a nő,
most csak az a bökkenő,
merre jársz, és hol maradsz,
kulcs a lábtörlő alatt...

Tovább...

Porcukros délután

Fagyos február még csipkedi a testet,
pókhálós a jókedv, karcos a gondolat,
morzsák közt keresgél egy rémült madárka,
sovány kis begyébe kerül-e jó falat.

Tovább...

Sorskérdés

Lábára lépett az élet,
lelke is belesajdult,
minden lépésnél felszisszent,
vissza azért sem fordult,
a sors olykor hátba vágta,
az ütések nyomot hagytak,
ám hite hajtotta előre,
sebei lassan beforrtak...

Tovább...

Érzések

Érzések... igazak, mélyek,
mint őrjítőn zúgó szelek
cibálnak, tépnek,
csontodig hatolva
testedbe bújnak,
minden sejtedtől
csókot koldulnak,
nyelvük kiöltik...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.