Kencse Orsolya

Kencse Orsolya

Született: 1997. április 23.

Népszerűség: 45 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A föld sóhajt és megárad

Rézülepű, arany fodrokba szegte lángjait a kései nap,
Egy-egy üszkös, lomha fát a nyakába vett,
S a tikkadt tarlók sötét árjai úgy borzonganak,
Mint a megfáradt, rongyos vénemberek.

Tovább...

Gangeszi alkony

Elmém a Gangesz partján pihen,
Mélyen beszívom őshazám,
Mantrák zajának árját lehelem,
Nyugaton semmi sem vár rám.

Tovább...

Hajnali kép

Csalán csalta, vad vizekbe szökött a hajnali pára,
És a fénytükörben szirmot bontott a köd,
Apró gyöngyök kúsztak a zöld borostyánra,
Millió ezüstös nap-körök.

Tovább...

Nyugatra tekintek...

Légkönnyű létbe lép a tudatom,
Ez a táj nehéz, néma, nemes,
Múltba vész, mélybe merül el
Az, ki itt kapható kincseket keres.

Tovább...

Esti impresszió

Hattyúszárnyú, dús szélekkel
Telt meg az alkony,
És megcsókolt egy fehér orgonát
A fényparton,
De már tovább nem mehetett.

Tovább...

A Nap balladája

Teveháton hozta kincseit a Nap,
Termékeny atyja a földnek,
Isteni voltában telve hős alak
Mentén a zsoldok megfeszültek.

Tovább...

Fehér bakók és zöldek

Fehér bakók és zöldek,
sármány alatt nehezül meg az este,
sűrű a lonc,
őszapó mond imát egy barna kőnek,
az lemállik...

Tovább...

A Halálsorompónál

Szélverte bolt előtt ült a kalmár.
Benn a sok lim-lom gazdára várt,
S amint a nap megállt a zsindely homlokánál,
Messziről jönni látott egy sárga karavánt.

Tovább...

Porhüvelyem

A Rajna partján ülök.
Durva testemet átjárja a szél,
sötétlő, kék füzek verik a vállam,
és lefejti tüzét a nap a búcsú végénél.

Tovább...

Az idői nap-karavánnal jött...

Az idői nap-karavánnal jött,
arca felhős, vizenyős iszap-karcolat,
apró feszülések mimikái borzolták...

Tovább...

Nem mozdultak a vörös jégvirágok...

Rőt keserűmbe hintót fontak a délibábok,
az alkonyi homály odavágott
a falhoz, hogy jobban lássam a törpülő, nagy, barna, nyári bérceket,
és nem mozdultak a vörös jégvirágok.

Tovább...

Már Ősz

Maholnap leomlanak a rétek,
mit felépítettél, kezedben rossz zsarát maradt,
faggyúját ne hordd el, kérlek,
a sorvadó gyertyák fénybábuinak.

Tovább...

Hideg van

Borongós november halott éjszakája,
szemedben a köd csalka fényt takar,
hideg van, és a reszkető dér
kezével varjú-kart kapar.

Tovább...

Carpe diem: Tiszavirágok

1.
Emberlelkű ágas-bogas holtágakon
tiszavirágrajt néz a két szemem,
göndör fodrokon jár a nap,
és elalszik gömbölydeden.
Meghozta a pillanat
boldog virágait.

Tovább...

A Moszkva előtt...

Sziklatorkú boltozat előtt álltam,
zsongtak a fények, a Moszkva,
tekergő lila árnyak hozták,
megállt, és a falat tapogatva
elvegyült.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom