Katona Márk
Jó "színész" voltál, ki engem a színpadon
ide-oda, föl és le csak ráncigáltál madzagon,
mint marionettbábut, kitéve engem magadnak.
Hazug szavaid fonalai nyakam köré csavarodtak!
Kell számunkra a rengeteg fájdalom, az a sok szenvedés,
az élet által elénk tárult próbát tevő, súlyos nehézség,
hogy a lelkünknek jól essen már csak a kicsiny kedvesség.
Kátyún való továbblépéshez nem szükséges az elfeledés.
Nemcsak az fájhat, ami elveszett.
Az is tud fájni igazán, ami meg se volt.
Az a dolog, amit az ember folyton keresett,
ami miatt éjszakákon át csak kóborolt.
Van egy szép _______ szerelmes nap,
melyet már mind _____ igen jól ismerünk.
Ilyenkor meglehet, hogy Ámor nyilával elkap,
bár máskor sincs esély szerelemtől menekülnünk.
Megvan az az érzés? Mikor feszít a mellkas,
mikor a fejeden van egy felbőszült méhkas.
Szívedet ezer láng égeti porrá, majd hamuvá,
és a lelked a fájdalom miatt vált koldussá.
Hogy bánod már csak azt az egy szót is,
mi olyan volt, mint az ütközés, ami frontális.
Gyökérszint: szemét, lom, kacat, fura ruha és 7 számjegyű számla,
ide fény nem jut le, hová a hangyák gyűjtött kincsei be vannak zárva.
Rozsdás Csepel bicikli mind egy odúban halomra, hol a vakolat pereg,
falának oldalába gyökerezett szennyvízcsövek, fekália kezemre csepeg!
Az Igazságos Bodrogról
Drága, megbízható, őszinte Felebarátom!
Régi szép időket elfeledni nem áll módom,
hol fontos, pótolhatatlan, szerény vagyon...