Katerina Forest

Született: 1950. január 5.

Népszerűség: 72 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A szép Új Világ

A fák levelén vörös folt izzik, jajdul
az erdő, reccsenve tör le az ág, búsul
lenn a földön, a porban a sok kiszikkadt virág.

Tovább...

Valami furcsa ősz tört be hozzánk

Más ez az ősz, furcsa érzés, ahogy érkezett
kopogtatás nélkül, nyitja az ajtónk, hirtelen
hűvös lett az est. Hideg lett a lelkem tőle idebent.
Valami változott, más minden, nem készült
fel senki és semmi, hogy pihenni térjen.

Tovább...

Félelmem

Alszik még a város, az ódon kövek
közt lapuló porszem sem mozdul,
hibába jajdul a sikátor ölén a szél.

Tovább...

Köd

Látod, a köd hogy hasal a tájon? Mint az én
lustaságom a hajnali ágyon. Vak szemmel
fényt keres, nyújtózkodik a szürke mocsokban.

Tovább...

Hamis Karácsony

Halkan kérem én, talán meg se hallod,
hogy fordítsd felém arcod, s akkor talán
észreveszed, ha szemembe nézel,
a lelkemből áradó szomorúságot.

Tovább...

Mikor a nap elsiratja

Mikor a nap elsiratja az utolsó bíborkönnyét,
és az estben elring kicsit még a tó vizén,
könyörtelenül jön mögötte a sötétség,
a hűvös, esti szélben újra didereg lelkem.

Tovább...

Hol vagy Isten?

Átsiklott a szél a mező felett, kicsit
forgott, dülöngött, mint a részeg...

Tovább...

Örök emlékezet

"Az évek jöttek, mentek," észrevétlen,
elsuhant mellettem több évtized, de
nem törődtem a múló idővel. Velem voltál.
Melegített a szemedben izzó parázs.

Tovább...

Utolsó sóhaj

Pihennék én egy árnyas lombú fa alatt,
egy sziklafal tövén, melyen szikrát szór a nap,
egy érből csordulna lábamhoz gyöngyözve,
csillogón a kövek nedve, mintha lelkem könnyezne.

Tovább...

Egy dalt dúdolok

A pszichém megfoszt ma az álmaimtól,
tágra nyílt szemem a semmibe néz,
fejemből kigördül a tudat, előttem fetreng,
mint az utcasarki részeg, saját nedvében
mocskosan bűzlik, szégyellem sorsomat.

Tovább...

Déja vu

Mintha jártam volna itt, ezen az úton,
botlik lábam, mint akkor a félre gördült köveken.
A távoli templomtorony ugyanott, és a korhadt
faág is szemembe csap, sírni szeretnék.
Az érzések szorítják szívem, hát igen,
emlékszem már mindenre.

Tovább...

1219

Tél

A Hold arcélén hófátyol játszik,
hűvös ragyogásban nyugszik az ég,
lenn a völgyben dérré válik
a harmat, süvítve jön az északi
szél, búvik a csend odúba, résbe, kinn
nyílik a tér, még áll az idő.

Tovább...

Jézus

A szürke templomi homályban,
hűvös lelki borzongásban
kezem imára kulcsolom én,
és csak nézem Jézust a feszületén,
amulett kezemben a rózsafüzér

Tovább...

Lépéselőny

Csak a surranó kavics, mi léptem alatt
csikorog, a bennem megrekedt belső világ
hallgat, nem kiált, nem tépi szét agyam,
nesztelen siklik a tudatom, nem látlak.

Tovább...

Engedetlenség

Egy nap elhozza nekünk az Engedetlenséget,
akkor a birkaruhát te is farkasbőrre cseréled, nem
mész bégetve a vágóhídra, nem hallgatsz a vezérkos
kolompszavára, mikor az út mentén minden jelzőtábla
egyfelé mutat, te letérsz s járod a saját utad.

Tovább...

1516

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom