Kalmár Kriszti
Már egy éve rabok vagyunk,
házaink önkéntes foglya,
láthatatlan ellenséget
vadul űzzük napról napra.
"Dicsérjétek őt az ő hatalmának boltozatán",
ahol angyalainak lámpásai fényre gyúlnak!
Dicsérjétek Istent az új Jeruzsálem hajnalán,
áldozzatok bátran, Ábrahám fiai, az Úrnak!
Voltam én is nyíló virág,
szemeimben ott a világ
szenvedése, boldogsága,
élete és elmúlása.
Köszönjük nektek, Férfiak,
nagyapák, apák és ifjak,
mai nőnap alkalmából
a tisztelet szép csokrából,
kedves szavak, virág mellett
Igaz Nőt észreveszitek...
Megírtam a Jóistennek éjjel,
S elküldtem neki égi zenével:
Bebábozódva, csendesen tengődöm,
Bábruhában rab vagyok, vergődöm.
2021 évének megfelelően átfogalmazva
Holnap elmegyek,
itt hagyom a szülői házat,
nem parancsol nekem senki,
hogy vinne el a bánat!
Legyél olyan, mint a nagy Isten:
sáros szívem emeld magasba,
bűneimet mindig bocsásd meg...
Mikor eljössz hozzám
holnapon, holnapom,
pihenjél meg nálam
vánkoson, vánkosom.
Nem elég szeretni,
Őt tisztelni is kell,
ki el akar menni,
csendben engedni el!
Szabad kedvesnek lenni
torzult világban,
és napfelkeltét várni
domb árnyékában.
Márkás a kávé,
mit főzök reggel,
szakértő vagyok,
a Mokkamester!
Tél szava rebben,
fagy kikeletben
esszük a fánkot,
járjuk a táncot,
űzzük a telet,
gyújtjuk a tüzet,
a kiszebábut,
azt a falábút...
...kérdezed: Hogyan lehet?
Nyisd ki szíved, s ülj le mellém,
elbeszélem most neked!
Kívánok boldog esztendőt:
Maszk nélküli friss levegőt,
Ölelésnek hadak árját,
Szebb napoknak boldog párját!