Juhász Szilvia

Született: 1957. augusztus 25.

Népszerűség: 180 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Az út során

Én láttam szemedben tombolni a lángot,
hallottam suttogni néhány kívánságot,
de hazug szavak ölelésében éltem,
megérzések súgtak, néha kicsit féltem.

Tovább...

Add tovább

Tolakszik egy érzés, hangos kint a zaj.
Felmerül egy kérdés, tőlem mit akar,
Úgy érzem, a földön akad még szeretet
fikarcnyi, de érzem, erre szükség lehet.

Tovább...

Elköszön 2020

Lassan, lassan vége lesz az évnek.
Terveid már biztos a jövőbe néznek.

Tovább...

Az ünnep csendje

Egész álló nap szakadatlan esik,
talán a Teremtő hullajtja könnyeit.
Látja, hogy küzd a bezárkózott ember,
vigyázza életét, ha omlik a rendszer.

Tovább...

Intelem

Nem tudsz semmit rólam,
múltról se jelenről,
Amikor bántasz, mély sebeket szaggatsz föl.
Szavak, sértések döntenek a mélybe,
tudod, néha bánat ül a szemembe.

Tovább...

Te legyél az

A mindennapokban

Mikor rád terül a szeretetfátyol,
érzed, jót kell tenned, legyél most bárhol.
Feltolul az érzés, szeretet a minden.
Egy dolgot adhatsz, még ha semmid sincsen.

Tovább...

Árkon-bokron

Várjatok gyerekek

Fejemen egy piros sapka,
Szemem majdnem eltakarja,
Fél arcomat maszk borítja,
Alig látok ki alóla.

Tovább...

Őszbe fordult

"Itt van az ősz, itt van újra"
Vízben tocsog cipőm orra,
Eső esik, köd is szitál,
Ez az évszak esőt kínál.

Tovább...

Elkésett szavak

Virág helyett magam hoztam az én jó anyámnak,
Körbenézek, és úgy látom, minden virág bágyadt.
Jöttem hozzád emlékezni, milyen volt az élet,
Amikor a sírod helyén hatalmas fák éltek.

Tovább...

Még mindig kereslek

Első találkozás tizennyolc évesen.
Megleltem az apám, akkor még elhittem.
Emlékszem, Tihanyban boldog volt minden,
minden perc, mit akkor én annak hittem.

Tovább...

Idő

Úgy kapaszkodok beléd, mint gyermek anyja karjába,
Utam során megannyi ajtó maradt kulcsra zárva.

Tovább...

Ablakon át

Magánzárka lett lakásom,
egyszemélyes fészek,
Kitartásért én cserébe 
gyógyulást remélek.

Tovább...

Világunk

Ebben a világban hogyan kell most élni,
az embert titokban robotra cserélni,
mindig megbecsülni a hozzá nem értőt,
busás fizut` adni silány minőségért...

Tovább...

Vad vihar

Arcomba csap a szél vad keze,
Sötétbe borul az óriás felhő,
Zátonyra fut lassan az út fele,
Testemet veri az őszi eső.

Tovább...

Utcazenész

Csöndes lett a város, pár ember a téren,
néhány bárányfelhő úszik fenn az égen,
zenéjét még hallom, halkuló, bús ének,
utoljára csendül az utcazenésznek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom