Juhász Gábor

Juhász Gábor

Született: 1984. december 26.

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ma is...

Hideg néma falak között
Még ma is rólad álmodom
S a csendes nappalok
Ugyanúgy fogynak el nélküled
Mint rohanó fények
Sietve futnak át a városon

Tovább...

Némák lettek a fák...

Megint némák lettek a fák
elhalt ezernyi
halk suttogás,
amit a szél játszott
a gallyakon mint egy
szomorú balladát...

Tovább...

Hittem...

Boldogságom hitet és erőt adott
véled nekem
s én hittem hogy elérhetem
a mindig szemeidben
égő végtelent...

Tovább...

Késő

Halott vágyakat űznek
a kopott fénytelen színű
éjszakák
Szívdobbanások zaja gyalázza a csendet
s belőlünk, visszhangzik mielőtt szavunkat
kimondanánk

Tovább...

Veled...

A múltból visszajár veled egy régi tél
Havas, jeges emlékein már a nyári szél zenél...

Tovább...

Többé már nem...

Sok vers és összegyűrt papír
Nélküled csak ez maradt, mit a keserű bánat belőlem ír
Álmaimban rám köszönnek, boldog elfelejtett hónapok
S azóta a földre vágynak az égben síró sápadt arcú csillagok

Tovább...

Könnyeimbe zártalak

Jó ideje a könnyeimbe zártalak már téged
Hogy otthonod legyen a lelkem, s ne kelljen semmitől se félned...

Tovább...

Szavak nélkül...

Némán, szavak nélkül szeress
Ne halljam hangod, ha elvesznék csendesen keress

Tovább...

Szél

Némán jár a szél az éjben
Nekem mégis mesél hogyha kérem
Eldalolja merre jár
Magas fák közt sírdogál
Érted hullnak könnyei

Tovább...

Sorsom vagy...

A sorsom vagy, fiatal éveim veled hervadnak el
Mint levágott virágok csokra mi az asztalon hever
Már nem kapok csókot értük attól a kék
szemű lánytól...

Tovább...

Hozzád vezet a szívem...

Mindig attól féltem... ma már tudom, jobb, ha engedek
És ha fáj is néha, azzal én már semmit sem veszthetek,
Mert nélküled meghalni hív a múló idő
És sorra fulladnak meg álmaim

Tovább...

Darabokra törte...

Csak nézem a nyugodt víz felszínét
Ahogy a szél apró hullámokat kerget rajta szerteszét
Millió ezüst gyűrűt ejt sima tükrére
Mikor elfáradva megpihenni megnyugodni térne

Tovább...

Nem hagyom...

Szőke tincseket simít fáradt arcomra a szél,
Messze vagy már tőlem mégis minden csak rólad mesél
Tegnap még itt volt ki várt és féltve átölelt
A szemembe nézett s csókomra csókjával felelt
De elment, s hogy mindez emlék lett, már csak nekem fáj nagyon
És amíg élek én soha elmúlni nem hagyom

Tovább...

Eltemettem

Már nem szólsz hozzám, csak némán engeded,
Hogy elmúljon minden vágy, s szíved elfeledje szívemet
Mint forró nyarat ha elsóhajtják szürke őszi fellegek...

Tovább...

Te vagy...

Deresre hűlt hajnalokon,...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom