Juhász Anna (anna1212)
Hit a gyógyulásban
Még visszatérhetsz.
S tán még újraéleszt
a gyom, mit hagytál,
mit letapostál.
Most gyönge virágszál.
Még néha besütnek álmomnak árnyai,
még nyújtózkodnak jelennek szárnyai.
Felölteni oly nehéz, s repülni csendesen
félek; már túl rozsdás, s oly távoli a jelen.
Szeretsz-e még?
Elcsent csókjaid lehelik álmaim,
elveszett hónapok letörték szárnyaim.
Fonnám még karodat, de kérdezni nem merek,
elveszett az időnk, s egy részem teveled!
Még látom arcodat
Álmos égbolt ráncán,
Még hallom hangodat
Csillagok kottáján.
Soha többé szerelem!
Lelkem üres verem.
Az ítélet; Semmi vagyok.
S tán senki földjén ragadok.
Végtelen ébrenlét
Szunnyad már lelkemen.
Végtelen végesség;
Ezt szántad énnekem.