Jószay Magdolna

Jószay Magdolna

Született: 1956. szeptember 12.

Népszerűség: 95 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Hamis gyöngy

Félig álom, félig képlékeny valóság,
mint amikor megérint egy zúzmarás ág,
félsz a valóságtól, álomba menekülsz,
közben zavaros, fals hangokon hegedülsz.

Tovább...

Ha őszre alkonyul

Mint platánfán füstszín kérge,
úgy ül rajtam a nyár.

Tovább...

Rebbenő remény

Nem mondod ki, de tudom:
most mélyen benned él, ki fél,
ha fájsz és rossz nagyon, a napok végén
elhal benned mindenféle mosoly.

Tovább...

Képtelen utópia

Egy világ, ahol nem járnak autók, buszok,
villamosok, nincsenek harcok, lázadások,
ám tele van mosollyal, kedvességgel,
minden egyes ÉLET iránti szeretettel,
az égen a felhők finom firkát formáznak -
ahogy fényesen ragyogva, dalolva vonulnak -
békéről, nyugalomról, segítőkészségről,
egymás teljes, természetes tiszteletéről...

Tovább...

Tűzliliomok

Tűzliliomok, látjátok,
megértük egymást az idén is...
Kivártam, hogy nyíljatok,
de megsúgták tavasszal ezt
nekem a tulipánok is!

Tovább...

Narancsillat

Eljöttem tőled,
közben az égen köntösként lebeg
egy gomolygó felleg.

Tovább...

Aranysárga ösvény

Ahol járok, millió gólyahírtől
aranysárgán izzik az ösvény,
ez a reggel más, mint a többi,
erővel vonz; lágy, de mégis tömény.

Tovább...

Lila lepke

Szélvihar utáni néma egyensúly
bizonytalanságát érzem,
mintha megállna az idő, mégis
ideiglenesnek tűnik minden...

Tovább...

Nagyanyám kertjében

Nagyanyám kertjében nem termett frézia,
egyszerűbb kerti virágok közt nőttem fel.
Ibolya, nefelejcs, rózsa, tűzliliom,
apró szegfű, tulipán, nárcisz lepte el
időszakonként kertünknek legalább felét,
feledve a régi hideg telek szelét.

Tovább...

Melankólia

Naplementék, mosolygó teleholdak,
eszem, mióta tudom, hozzám közel álltok,
felhők, bokrok, a világ összes fája,
lepkék, bogarak, s az összes állatok,
apró csillagvirág, illatos liliomok,
képzeletem s a világ milliárd csodája...
hinné valaki, mennyire hiányoznátok?

Tovább...

Hófehér galambtoll

Fehér, karcsú galamb vakít, mint a hó,
nyugalom és béke, mely őt emeli az égbe.
Szél szárnyán pörög felém lefelé egy tolla,
mit elszórt, küldött a halandó kezébe.

Tovább...

Teljesség nincs

Az ég azúrkékjére
sötét fátyol borul,
az idő vihart jelez...

Tovább...

Álomsziget

Egy álom az egész létezés.
Az, hogy vagyok, velem történik,
nem mással,
az, hogyha nem vagy itt, látlak
belső látással,
hogy várok, mit hoz a holnap
a hajnali pirkadással,
s még mennyi titok...

Tovább...

Lepke-szép

Selyemhernyónak barna bábjából
üde pillangó lesz, s tovaszáll,
kétségtelen, e folyamatnak
legcsodásabb fokán a lepke áll.

Tovább...

Útvesztő

Átutazóként vagyunk jelen,
az itt töltött időnk lélekfaragó.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ