Jósa Miklós
Szerelmes gondolatok Valentin-napra
...kísérd utamat, ne hagyj el vénségre;
Bánkódva mennék élet-alkony felé,
ha fejem összezavarná egy balhé.
Szerelmes gondolatok tiszta vára,
éltess még, s vigyél hát új próbákra.
Ballada
Ne keress, csak szépet, és találsz megint -
bármelyik percedben - így írj, könnyedén
- mért kerülnéd ki látványnak kincseit?
Nyerő vagy, de vigyázz, elront vak fölény,
egyszer se versengj, ha verselsz, csak gyöngén
forraszd a szavakat műbe rendesen,
s a vers zenéje majd javít kedveden.
A kút kietlen tájban itt -
alant, mintha szívna
fűből tiszta nedveket,
szárad széna, szalma,
magas kóró, berkenye -
zörgő szélben aszva,
nincs víz sehol, csak a mély
levét csillogtatja.
Minden elütő lényféleség, s minden meg nem egyező
Végigalussza az éjt; csak tollam nem pihensz... ó, édes
Álom: azon töprengek, mint tiszteljem olvasóim,
És hogyan írjak meg sok ékes verssort éjbe ringva?
Nagy ez a terv, harcol lelkemben a leghelyesebb zenével,
De gonosz álomképet nem küld le szép környezetemre.
Múzsám szólongatva ilyen tollas szavakat zengek...
levél hölgyemhez
Szerelmes hölgyem, te - bájjal ölelő,
érjen bármi öröm, vagy vadvihar,
Közelséged remek ritmus pörgető,
távolságod bú, lelkem belehal...
Nagy itt a szükség, nevetni kéne -
ám ritkán kerül sor - ily eseményre.
Nagy itt a nyomor, hiányzik a vicc,
apró léptékben ehhez már nem konyítsz?
nincs kezdet a magyar beszédben
mint végtelen szólamok lánca
folyton nő behálózza szépen
ezt a földet s védi vigyázva
Úgy látom, vagyis "mutatis mutandis"
Műzavartság
Feltételezhető, bármely költőnek végül -,
s nem mások által erőltetve, fel kell adnia...
Márciusra
Dúdolva, sugdosva - lant cirpel elhallón,
jóság hangja jószág a fülnek -, hangvetés;
Emberekben kél a zsenge virág, játsszon
márciusi dal, zizegő reménykedés...
Tovaszáll kigyúlt ének, mint szövegzsineg;
Jöjj bókot vinni nőknek, hadseregnyinek!