Joó Endre

Joó Endre

Született: 1944. június 2.

Népszerűség: 34 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ifjúkori szép emlékek

Múlt időkön lóg a lélek,
Rozsdás szavak most mesélnek.
Öreg fejek összebújnak,
Ifjú lányról álmot fújnak.

Tovább...

Megkövetlek

Gyermekem, te szőke szerzet,
Ágyadnál ülve megkövetlek.
Jólétet akartam, semmi gondot,
A valóság tett erre pontot.

Tovább...

1527

Éji nász

Hullám veri a holdfényt lágyan,
Egy árnyék a víz fölött szárnyal.
Halkan megcsörren egy hajólánc,
Kezdődhet a meghitt éji nász.

Tovább...

Távolban

Lóháton jöttünk, fecskeként repülünk tova.
Hányatott célpont, ki tudja merre és hova.
Senki sem sejti, hol köt ki végre,
Hol ver gyökeret, temetik mélyre.

Tovább...

1312

Csüngök a hazán

Csüngök a hazán, mint csecsszopó,
De elvetett e gaz tékozló.
Tejét barátoknak eladta,
Nevet az átkozott ebadta.

Tovább...

810

Nevess, hogyha meghalok

Nevess, hogyha meghalok,
Én most már csak por és víz vagyok.
Táncold életed vadon,
Porfelhőként ölellek vakon.

Tovább...

Széthullott a boldog család

Üres szobában sír a kongás,
Hold tekint be, nincs itt mozgás.
Feketén ül az elárvult szék,
Az ágyon fekszik poros árnyék.

Tovább...

1620

Repedt falak közt szivárog életünk

Repedt falak közt szivárog életünk,
Kemény fekhelyen fázósan ébredünk.
Szomorú fejét hajtja a reménység,
Rozsdásra gyötörte örök szegénység.

Tovább...

1220

Szertelen szerelem

Ne mérj, ha szerelem.
Ne félj, ha gyötrelem.
Ne ítélj, ha szertelen.
Ne kímélj, ha küzdelem.

Tovább...

Éled az életed

Azt hiszed, éled az életed,
De lelked az űrben ténfereg.
Tested nyikorgó gépet vezet,
Gyermeked a padokba feszeng.
Anyád az orvosnál szendereg,
Távolban vágyaid nem leled.

Tovább...

1218

Költő vagyok

"Költő vagyok - mit érdekelne
Engem a költészet maga?"
Hazug szavakkal, kéjelegve
Butít a hatalom hada.

Tovább...

Tavasz

Magányos hófolt széle törékeny, hajszálnyi jég,
Alatta elsárgult levél a múltjáról mesél.
Hó alatt bújva, lenyomva, úgy hiányzik az ég.
A vágyak szétfoszlottak, a végzet sírva zenél.

Tovább...

Fakul már a trikolór

Fakul már a vén trikolór,
Széthullik a boldog nemzet.
Eltűnnek a szent ikonok,
Siralmakat fájón nemzek.

Tovább...

Rémálom

Fekete bakter a kisvasútnál szuszog,
Vonatról álmodik, mi nem jön soha.
Török a kebabja fölött duzzog,
Vevőknek fél napja semmi nyoma.

Tovább...

1319

Mámorban

Forrongva dübörög a szívem,
Az elmúlás mérgeit viszem.
Táncolok egy szétvert szobában,
Szaladok a halál nyomában.

Tovább...

1724
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ