John Bordas

John Bordas

Született: 1944. november 9.

Népszerűség: 358 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Szentestén

Szenteste van, rántott hal a módi
- a rituálé mindenek felett -
mára már az ima sem valódi,
legkevésbé krisztusi üzenet.

Tovább...

Óda

A hegy magasán ülök és nézem,
ahogy az idő felhőkkel kúszik
az égi tenger sötét vizében...

Tovább...

Advent

Négy gyertya, néhány kérdés

Kérdem, ha Jézus újra jönne,
látnád-e négy utcasarokról -
és az a nap ha ránk köszönne,
integetnél-e ablakodból.

Tovább...

Egyszer volt...

Zsíros kenyér volt mindig falatom,
édes sosem érintette számat.
Örök éhség formálta alakom,
puliszka volt: mennyei ajánlat.

Tovább...

Majdnem ima...

Dominion a Föld felett -
ez az örökséged, ember.
Kaptál vele szabad kezet
megtenni, mit senki nem mer.

Tovább...

A kutyám és én

Most már a kutyám lett a fiam
- kedves, szürke eminenciás -
dombra vezet fel sétautam,
tágas, mint az Óperenciás.

Tovább...

Csalódások

Amikor a lélek sír már
könnyek befelé hullanak
terhedet ha már nem bírnád
és nehéz minden mozdulat
gondodat az égre bíznád
jöhetne bármily fordulat
létedet kiaraszolnád
és feladnád a harcodat...

Tovább...

Apák és fiúk

Fiú felnő apa nélkül
csügg az anya szeretetén
apa - vágya el nem évül
sötét felhő az életén
- felhő -
sötétséget húz az égre
szívében a hiány mélyül
lelkét ezer harag tépte...

Tovább...

Elhagyott sírok...

Ki a hazától távol él,
az sírokat nem látogat.
Ilyenkor sír vagy elbeszél
hátrahagyott sírhalmokat.

Tovább...

Ősz van...

Lassú léptekkel ballag az ősz,
távolról jön, és még nem siet,
lehajtott fejjel, komótosan,
léptét számolja, mindegyiket.

Tovább...

Levél Anyámnak

Ha írhatnék neked anyám
- hány soros levél lehetne -
ahogy életem alkonyán
bűneimet mind feledve
szívem letenném kezedbe

Tovább...

Művészetek

A dal, ha csendes, mélyre hat,
sok szimfónia megríkat,
némely festmény szívbe markol -
vagy néha elönt áhítat.

Tovább...

Ember...

Ember vagy-e, mikor születsz?
Vagy emberré kell válnod,
reszkető, kapkodó kezekkel
formálni világod.

Tovább...

Hová lettek...

Hová lettek azok a suttogások
amiket az éj redői takarnak
a szívünkből szüremlő vallomások
miket ki nem mondtunk - hogy még akarlak...

Tovább...

A világ rabszolgája

asszony a neved

Arcodon gyűlnek a ráncok,
szemed sem csillog már fényben,
lábad nem csábítják táncok,
fáradt vagy a létezésben.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom