Jeney Terézia
Nézd, milyen szép, ha zöldell a határ,
Fák tetején rak fészket a madár.
Benne rakja le kis tojásait,
Ott neveli fel szép fiókáit.
Úgy indultam, mint rejtett sóvárgás,
mely hirtelen magasba szökken,
s onnan száll le hozzánk az áldás!
A jó akartam lenni:
mindenhol, mindenben.
Vihar dúl fenn a légben!
Széthullunk mind a szélben!
Futnánk egy csendes úton,
De töprengünk a múlton!
Nagy, elismert költőinket
megidézni szabad,
de csábítani szavaktól
soha ne hagyd magad!
Hallgasd, amint ott fenn a fán
egy madár énekel.
Ha jól figyelsz, egy újabb hang
csengően ráfelel!
Három dédunokánkkal
Kocsival gyorsan elérünk
A budai Hűvösvölgybe,
Honnan a gyermekvasúttal
Jutunk a Széchenyi-hegyre!
Lassan megszűnnek
a magányos perceim!
A cselekvés az időt pergeti!
S ez nagyon jó! - Nagyon jó!
Dédunokáim nevében
Édesanyánk, hoztunk Neked,
Egy csokor virágot.
Rég megszülettem,
Én harmadik... lettem,
Testvéreim... szerettem.
Házas éveink
Hat évtizeden nyolc évvel már túljutva,
A múló idő éltünkben gyorsan elszállt.
Elérkezett a húsvét másnapja,
mely a locsolkodás időpontja.
Krisztus feltámadott!
Krisztus halálát nagy földrengés követte.
Az Úr angyala leszállt a Mennyből,
Követ elgörgette a sírhelyről...