Jakab Tibor

Jakab Tibor

Született: 1979. június 7.

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Zűrzavaros élet

Vannak az életben meg nem valósult álmok,
de vannak beteljesült pillanatok is.
És most már kár lenne siratni a nagyot, a nagy nem beteljesült boldogságot,
inkább az apró darabokból összerakott élet számomra az a frigyládában őrzött kincs.

Tovább...

Furcsa álom

Egy templom udvarán jegenye,
száraz faágról elszáll az utolsó levél.
Fenyőfa rönkjei éltetik az éhes kandallót.
Emberi árnyék bámul felfele az égre,
egy dollár zsebében, egy könyv a kezében,
asztalán fél kenyér. Sötét van, úgy érzi, mindennek vége.

Tovább...

A bor titka

A jó bor ritka máma!
Ma, mikor inni kéne.
Inni búra, boldogságra,
szerelemre, elmúlásra.
Inni az életre, a végre.

Tovább...

Örök élet

A Föld vigyázza gyermekét,
s a terhet, mit az Úr adott,
hordanod kell utadon,
mint postás a rejtelmes csomagot.

Tovább...

Álmosan ébred a Nap

Álmosan ébred a Nap,
asztalomon halomban állnak a levelek.
A kutyám lustább, mint én vagyok!
A postás ma is késve érkezett.

Tovább...

Egy nap egy évszak

Csöndes lépteit hallom az ősznek,
a száraz gallyak alatta ropognak,
szőke haját látom gyérülni a Szomorúfűznek,
miközben a reggeli harmat a fűre fehér csipkét rak.

Tovább...

Téli csillogás

Megláttalak!
S akkor megcsillan a Nap a fák között,
a hó az avaron gyémántba öltözött,
és lábaid alatt hever a sok kis téli virág,
a fák, a tisztás, az ösvény, a madarak. A világ!

Tovább...

Értelmetlen sorok

Néha úgy érzem, hogy értem a lényeget,
nem csak látom, de áhítva várom a fényeket,
a fényt, mely a magas Égből a Földre jön,
az élettelen testbe a millió fénynyaláb életre tör.

Tovább...

A könyv

Nem dobhatod ki a könyvet!
Mely lapjaival kitárult tenéked.
Nem dobhatod ki a könyvet!
Mely megóv minden csalódástól téged.

Tovább...

Disznóvágás Küküllődombón

Tiszteletem minden olvasó szemnek,
írhattam volna rosszabbat,
de írhattam volna sokkal szebbet.
Írhatnék sok sorsdöntő kötetet,
írhatnék regét vagy szelíd verseket.

Tovább...

Gondolatok a múltból

Fáradt vagyok, szemeimnek pilláira teherként nyomul a sárga izzó fénye,
a tévé halk moraja hipnózist varázsol agyam belsejébe.
Magam előtt látom a dombói házunk,
rájövök rögtön, nem a jelent járjuk,
harminc évet ugrunk vissza az időbe,
boldog voltam akkor nagymamám ölébe`.

Tovább...

Nem könnyű írni

Nagyon nehéz írni
a világról szép szavakat,
mire emberi szív vágyik,
a lélek dagad.

Tovább...

Januári álom

Mint a tépett erdő, fent a fellegekben,
mint sápadt rét, mely oly kietlen,
mint a madár, mely nem leli a helyét,
mint vizes moha, mely égnek emeli a fejét,
és valamit keres, valamit vár!
Én is keresek, kutatok a távoli utakon,
és tavaszt álmodok, mely ajtóm előtt áll!

Tovább...

Szabadnak lenni

Mondd, milyen érzés szabadnak lenni?
Nem függni semmitől, mi e földi léthez köt.
Felemelt fővel, tiszta lélekkel szabadnak lenni!
Úgy állni Emberek és Istened előtt.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom