Horváth- Tóth Éva

Horváth- Tóth Éva

Született: 1984. június 3.

Népszerűség: 47 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Foltvarrás

Emma-vers

Gyors kábulat,
mélység, álom,
talmi tudat,
steril bársony
terül köréd,
villan neon,
zörög kerék,
zúg a motor...

Tovább...

Jöjj velem...

Sétálni szeretnék veled,
amikor felébred a nap.
Gyöngéden fognám a kezed,
s tűnődve nézném arcodat.
Mosolyodon elmerengne
ajkam, remegne sóváran,
és én csak vágynám csókodat.

Tovább...

Gyertyaláng

Percegve terül szét a méla csend
az időpókhálóba ragadva leng.
Magányában sóhajt az őszi est,
és holt kövekre árnyékot fest.
Kéreg-kabátját összébb húzza magán,
s recsegve ásít egy öreg platán.

Tovább...

Lépteid nyoma

Tündököl a hó, csak a napfény ébred most,
a tél szendereg,
leple alatt alszik a csend betakarva,
s lomhán lélegez.

Tovább...

Hazavágyódásom

Zsibbadó csendben csorgó árnyékok
szökkennek fokonként a grádicson.
Fiterészik egy keringő bogár,
kitinje koppan, aztán tovaszáll.

Tovább...

Szenderítő

Ringatózunk az est hullámain,
tengerként zúg a csönd, pillád nehezül,
lezárod, s porlad pelyhes szárnyain
tejillatú álmod, majd szenderülsz.

Tovább...

Léleknyi nyár

Eszembe jut az este, amikor
partot ért a csók sós ajkainkon,
s tőled körülfonva ringatózott
légvételeid hullámán az álmom.

Tovább...

Hajnali utazás

Szemem előtt suhan a táj tova,
Fátylát hintette rá a hűs hajnal,
Szénabálák nyújtóznak álmosan,
Prüszkölve robogunk a vonattal.

Tovább...

Vajon meddig...

Vajon meddig ébred a reggel
kócosan pislogva melletted?
Amikor nyújtózva hull földre
paplanom, s az ágy hallgat csöndben
pironkodva az éjjel zamatán
és a földön szétszórt vágy ruháján.

Tovább...

2030

Nyílik a csend odabent

Gyere, ülj le mellém! Hunyd le most a szemed!
Add ide kezed,
s lélegezz, lélegezz mélyeket... Hagyd lelked,
hogy csendesedjen.

Tovább...

Téli világ

Sápadt arcával pislogva búcsút lehel
a kopasz tájra a fakó naplemente,
az álmos árnyak is mállón csörgedeznek
és semmivé válnak sötét rengetegben.

Tovább...

Téli rügy

Porhó reszket a grániton...

Tovább...

Lehetett volna

A délutáni napfény vállamra hull.
Csak nézem méz-sárga csordulását,
s rád gondolok. Lehetne akaratlanul
ottfeledett csöndes érintésed is.

Tovább...

Becses betűcsomag

Kint hópelyhekkel kergetőzik a szél...

Tovább...

Kalitkák

Elhúzott függönyöd résén a délután
lágyan csordogál
és méz-sárga szálakat aggat hajadba.
Megváltoztál.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom