Hodosi Imréné

Hodosi Imréné

Született: 1949. szeptember 8.

Népszerűség: 69 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Igazán

A szavaknak súlya van!

Igaz minden szó,
ha mélyből fakadó...
mint forrás vize, tiszta,
felszínre tör csobogva.

Tovább...

Novemberi ibolya

Megnyílt az ég csatornája, eső hull
gyöngyként csapkodva, s csatakokban áll,
novemberi, szürke égbolt
ki-kiönti megtelt dézsáját.

Tovább...

Ősz

Ez már itt az ősz,
levél keringőz...
pirulva földre lebben
s avarban végzi kedv-szegetten.

Tovább...

Emlék

Öreg diák szívében fiatalon,
még benne élnek oly emlékek,
melyek múltidézőn komoly,
szépült és meghitt éveket őriznek.

Tovább...

Apámra gondolok

Széken ülök az esti hűsre várva...
balkonról virágot figyelgetek,
reá gondolok rég halott apámra,
kinek korához már közeledem.

Tovább...

Öreg néni

Öreg néni ül a buszban,
amelyben sokan vagyunk most,
két szemében bánat honol...
távolba néz hallgatagon.

Tovább...

Sorsom

Utamon mennyit vándoroltam.
Göröngyök nélkül ritkán léphettem.
Mentem mérföldkövet tovahagyva,
mindig érzéseimben bizakodva
s értve: így helyes.

Tovább...

Már csak ilyen

Már csak ilyen az ember,
mikor megszületik,
minden oly idegen itt.
Fényt és árnyakat lát szeme,
de megnyugtatja anyja meleg teste.

Tovább...

Húsvéti kalács

A nagyi szombaton sütötte,
mindig küldött abból nekünk.
Az illata, finom íze
bearanyozta a lelkünk.

Tovább...

Tavaszra

Az összesodort rügyekből
gömbölyödnek levelek, virágok...
majd szétnyílva
tülekednek lombok az ágon:
dísz, harmónia.

Tovább...

Tűnődés

Tűnődöm gondokon,
váratlan bajokon.
Elnézek arcokat...
megvívott harcokat
is látva mögöttük.

Tovább...

Kis gömböcleves

Kisgyermek voltam, kíváncsi, cserfes...
Őszhajú, kék nefelejcs szemű
nagymamámat nagyon szerettem.
Nála mindig békesség honolt,
adni szeretve oly jó szívvel tudott!

Tovább...

A papagáj

Volt egy tarka papagájunk,
tolla zöldes-kékben játszott.
Vígan élt a kalitkában,
olyan volt, mint egy családtag.

Tovább...

A szem a lélek tükre

Ó, mennyi, mennyi kín s bánat
zsongat, mint keserédes szenvedés.
Az arcon mosolyvirág, liliom...
rejti belső könnyek keservét.

Tovább...

Honvágy

Régi emlék utakra hív,
gondolni a kedves tájra...
hol olyan boldog volt szív,
fehérre meszelt kis házban.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom