Hegedüs Andrea
Nem nézhetsz,
csukd be két szemed,
lelkedben a hamvadó szeretet
pislákolva megfesti jöttömet.
Az élet vágtat
nyergében ülve hátamon,
hogy mivel s miképp etet,
azt láthatod, kedves barátom.
Falevél bőrradírom,
Fahéj a fátylam,
Örök szeretőm szülőföldem,
utód nem rí utánam.
Szabályok közt boncolni érzelmet
kiemelkedő művészet,
mondatja nélküle létezni nem tudó elmétek.
Ezáltal kínpadra fektetnétek...
Dalolva jártam
a virágos mezőt,
aranyport hintett
a vakító nap.