Hajdrik József

Született: 1951. február 19.

Népszerűség: 110 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A Remény útja

Mérhetetlen csendben vesztegel vonatom
Az indulópályán fény vibrál szabadon.
-Mire várunk? - senki sem tudja a választ,
Csak én tudhatom, a ki nem mondott vágyad.

Tovább...

Mióta elmentél

Mióta elmentél, oly távoli lettél,
Mint a szétszaggatott földi világrészek
Mit végtelen óceánok fonnak körbe,
És tartanak távol egymástól örökre.

Tovább...

Napba néző...

Napba néző, Holdba látó,
Csillagokat megszámláló
Örök vándor lettem Érted,
Siess, jöjj, - Nélküled félek.

Tovább...

Hidd el...

Hidd el, az, ami tegnap fájt
Ma színes szivárvány a szíven.
Nem égetett jobban így vágy,
Mint perzselő ezüsthold-íved.

Tovább...

Csöndrejtő

Elképzelt lebegés hó-kristály ágyon
Elfedi létét a csöndrejtő álom
Színtelenre kopott etűdök, ódák:
Fonott ujjak közt, megfagyott zsolozsmák:
Ennyi a lét? "Egy jajszó a vak csendben."

Tovább...

Álom

Oh, álomkép, mily gyorsan távolodsz?!
Ködként oszlasz, mint aki nem voltál.
Felhőkből lopott testeden stigma
Újravérez egy szíven szúrt imát.

Tovább...

Éjféli tánc

Denevérszárnyú éjek hímpora
Ezer gyöngyben álságos csillogás
Káprázat csillan, fényszikra villan
Mámor úszik, - sikoly a pohárban! -
Üveg előtt táncolunk a körben
Ilyen a mi a sorsunk: tükrünk görbe!

Tovább...

Évszakok

Tudnod kell a tavaszunkról,
Ha csak kicsit vársz reám
Nem úgy, mint a lomb-bontó fák
Vágyják méhek hű zaját,
Akkor ez az évszak is csak,
Úgy múlik el: meglehet,
Mintha nem ejtettem volna,
Tenyeredbe tűrt sebet!

Tovább...

Nélküled

Múljon az álom, ha úgysem valódi
Vesszen a múlt, ami rég nincs már
Csontjaim között reped az emlék
Bóbita szemeidben a fény kalimpál

Tovább...

Lerombolsz és felépítesz

Rombolj porig! Építs égig.
Úgy, ahogy Magadnak akarsz.
Mosolyoddal lelkem szépítsd,
S jó, ha lázas csókkal takarsz.

Tovább...

Haiku-koszorú

1.
Lelkem tükrére
Fényből gyúrt kavics hullott.

Tovább...

Hiányodból eredeztetve

Nem vártalak soha még
ily barna tűzzel szememben,
midőn vihart szított vad vágyad...

Tovább...

Fürtős orgonáim bódulatában

Késő van. S te puha ujjaiddal
Gyűrt ráncaim buckáin araszolsz;
Simításod nyugtalan éveim redőit csitítja.
Irdatlan bércen, s völgyön át barangolsz,
Hol a kettős érzelműség nyoma: a szerelem
És az ármány, jól megférnek egymással.

Most leheleted fényes homlokom hűsíti.

Tovább...

Enigma

Hány jel kell még?
Nem tudom!
Midőn önmagad belőlem
Kibontod.

Tovább...

Álomtöredék

Álomködben, fátylak mögött
Lázrózsa-szín tested izzik.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom