Hajdrik József

Hajdrik József

Született: 1951. február 19.

Népszerűség: 90 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Szerelmi légyott

Búskomor idő, tűnj el, zord fellegem,
hisz újból reám talált a szerelem!
Angyali képével jött el az éjben,
rám nézett, s tudtam, vele van a végzet!

Tovább...

Mamácskának, anyácskának szeretetből (2017) Gyermekeknek

Köszönöm, nagymami, az édesanyámat!
Jó veletek itt most e csodavilágban.
Orgonából kötöttem két lila csokrot,
amíg madár dalolt a zöld színű bokron.

Tovább...

Édesanyám emlékére

Míg múltam emlékén elmerengtem
hűs árnyú kertem kopottas padján,
fák ága közt galamb vágya rebbent,
s megszólított ez a bátor madár.

Tovább...

Képzelődik gondolatom

Megállt a vonat, s leszállt mosolyom.
Elvegyült az üresség termében.
Nem vártál - mint a végtelen, konok,
dacoló örömfény szelídsége.

Tovább...

Költészet napjára

Ékes szó szeretőjeként jött el
a lét-igenlő tavasz-Nap vágya,
hogy fényesült örömmel töltsön fel
az égető alkotások láza.

Tovább...

Tűz van

Tagadnálak, de bennem vagy,
félbe törten is egészen.
Hallgatnálak, ó messzi hang,
pereg az időnk merészen.

Tovább...

1011

Hátha benyitnak...

Míg egyetlen fiát várta
az agg, szemének zugában
a felhígult fény megalvadt,
s nem hitt már a csodákban!
- De tán mégis, lehet, talán...?

Tovább...

1111

Vasárnapi meditáció

Midőn a szél elült fáknak ágán,
úgy pihent emlékem a hűs csenddel.
Szívemet mások üresnek látták,
hiába mondtam; ez a lét rendje?

Tovább...

A szeretetről - szabadon

Mindannyian a szeretet koldusai vagyunk,
kéregetünk, és keveset kapunk.
Tartjuk a markunkat, filléres a vágyunk,
higgyünk a szeretet erejében,
hogy ettől az érzéstől gazdagabbá váljunk.

Tovább...

Érzés, ami nem mondható el

A Szinyei Merse Pál Gimnázium balesetben elhunyt diákjainak emlékére

Szörnyű a kín, a fájdalom.
Vérző seb nem gyógyul be soha.
Kiket elvesztettünk örökre,
csak Krisztus hozza egyszer vissza!

Tovább...

Mire megérkezel

Mire megérkezel, elfogy az idő!
Nem marad más, mint egy pár kopott cipő,
és egy nagy, fekete, viharvert kabát,
a szél támogatja szobám üres falát.

Tovább...

Január 6., Vízkereszt

Tudom, most már így lesz mindig,
orcátlan hideg a szobám.
Asztalomon eltört kiflim,
deszkarésben szorult morzsák.

Tovább...

Karácsony misztikuma

Pattanásig feszült a fáknak köd fátyla.
Tört ágak között a szél szép dalt hegedült.
Barlang istállóban nehezült a pára,
egyetlen élőlény sem volt már egyedül.

Tovább...

egy hajléktalan ünnepe

csönd-fény-békelázban
didergő nyúlként hálórácsban
fázom és várom a szeretet angyalát

Tovább...

Karácsony most és mindörökké

Valamikor réges-régen,
a mi tiszta, kis szobánkban
díszes fa állt fényruhában,
gyertya lángja szállt az éjben.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ