Györe Sándorné
A tükörkép sohasem torz, az hű képet ad.
Van, amikor gyönyörű szépnek látod magad.
De ha beborul az ég feletted, a nap sem süt,
a tükörkép mogorva, arcodon fény nem derül.
Ha elmész télen az erdőbe sétálni,
puha hó kezd a lábad alatt ropogni.
Ripp-ropp, harsogva tombol a csizmadobszó,
Süvít őszi szél, mint amikor a síp szól.
Kapuváron egy zord, szeles téli napon
nyolc lelkes ember még a hóval is dacolt.
Cibakháza ügyvéd lánya szép rózsákról dalolt,
mérnökírónk tetoválási írása tarolt.
Lennék felhő tündöklő nyári égen,
Ragyognék fénylőn, tisztán, kéken.
Vagy lennék napsugár, simogató,
Felhőn, levélen mindenen átbújó.
Miért csak ma van gyermeknap?
Hisz gyermek van minden nap.
Anyának lenni nemcsak öröm,
Hisz minden nap vele törődöm.
Ölelj át, ha reggel kócosan ébredek,
Mert ez szebbé teszi az életem...