Györe Kató
A mártélyi Tarek emlékére
Feledni nem tud, visszatérni nem bír,
Valahogy mégis idehúz a lélek.
Isten éltessen, édes, kicsi Lányom!
Legyél nagyon boldog, mindig ezt kívánom.
Apevafüzér
Nem,
Uram,
Nem, Krisztus:
Jöttöd öröm,
Megváltást ígér,
De utadon mi
Mégse járunk.
Első gyertya
Eljött advent. Legyen hát rend!
Oh, de nem kint, hol felhő hint
Édes leplet, cukorhavat...
"- Meglátom én - sziszegi a Sátán -,
Csókotok tüzéből holnapra mi marad!
Ma még csak örültök; Oh, de ne higgyétek,
Hogy ami jó nektek, azt mind és mind szabad.
Barna tollú kis csapat,
Húsz veréb a kert alatt.
Pattog, ugrándozva lép,
Szedeget a sok veréb.
Erdőn, ha jársz, vagy a réten,
Eső utáni napfényben
Szemlátomást gombák nőnek,
Tiri-tarkán előtűnnek.
Egyfolytában részeg. Nem csinál az semmit,
Csak dohányzik és iszik. Bámul a pofádba.
Képes a bisztróban maradékot lesni
Tányérodon, még ha ötödször dobják is ki.
Hogy tudtál hazudni, milyen egyszerűen
elhitetted velem, hogy sohasem kell félni
a haláltól, mert az még olyan soká lesz...
Hogy tudtál hazudni! S én hogy elhittem neked,
hogy a csirkehúsból legfinomabb darab
a hát, a nyak meg a láb... közben nekem maradt
minden húsos, ízes, nyálfakasztó falat.
Állva nagy szerelmem romjai fölött,
Ríkódott a lelkem, a Sátán meg röhögött.
Odalett idő, álom, remény,
S fáj a méltatlanhoz címzett nagy költemény.
-kert, -liget, -stadion,
-művészet, -zene, -dal, -tánc,
-költészet, -mese, -monda,
-rajz, -szokás, -viselet, -hit,
-iskola, -tanító, -színház,
-mozgalom, -sport, -ünnepély,
-nyelv, -lap, -rádió,
-egészségügy, -szaporulat, -jólét...
Láttál-e már futkározni csigabigát,
Láttad-e már fészket rakni a katicát?
Láttál-e már kúszó-mászó teheneket,
Száraz ágra tekeredő egereket?
...Ha érdekel, elmesélem:
Vonatra szállva, vagy buszra,
Firkálok az ablakokra.
Télanyó két unokája,
Zúz Mara és Fagy Feri
Decemberi ködös estén
Elkezdenek játszani.