
Gyömreiné Gréta
Pecsétet kapsz, ha más a bőröd színe,
Pecsétet kapsz, ha máshoz húz a szíved,
Megpecsételnek mindenért már szinte,
Megbíznál, de már nincs kikbe`.
Ki vagy te, hogy elítéled magad?
Úgy, hogy saját szíved megszakad!
Ki vagy te, hogy ostorozod magad?
Bezárod lelked, s így már nem szabad.
Karácsony
Mindenkinek mást jelent,
Boldogságot és örömet.
Ünnepet és szeretetet,
Reményeket és hitet.
Volt egyszer egy lány,
Depresszióssá vált.
A családi élete katasztrófa,
Sose volt anyja, se apja.
Nehéz a lét és a tudat,
Nehéz az éj s amit mutat,
Nem értem, mi zajlik mellettem,
Nem értem, miért mindig csak velem.
Ki vagyok én? Ki lehetek?
Feleség? Anya? Vagy gyermek?
Nem tudom, kicsit mindegyik.
Bizonytalan, mint mindenki.
Megfelelés
Mit mutat a száj,
Ha rajta a boldogság?
Mit mutat a száj,
Ha belül minden fáj?
Abigél
Szemedben a boldogság
Ahogy mosolyogsz rám
Egyből minden gond elszáll
Mert szereteted adod át
Mit jelenthet az élet?
Fájdalmat és nehézséget?
Nem! Ez csak a kezdet!
Te döntesz, hogy harcolsz-e!
Te már sajnos nem lehetsz velem,
Életed szinte el se kezdhetted.
Arra, ami történt, nincsenek szavak,
Hiányzol nagyon, s ez mindig így marad!