Gutheil Zsolt

Született: 1977. január 15.

Népszerűség: 105 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Csenddé lett

Messze szálltak tőlünk az utolsó fecskék,
kietlen üreg most, hol álmuk nevelték,
vitték, vihették, mit soha hoztak talán,
mind, mi tiszta íz volt a romlás asztalán.

Tovább...

Édesanyám

Az "örök könyvtáros"

Ma már nem tortán gyújtok néked lángot,
s nem töltjük ki együtt e felemás világot.

Tovább...

Ellenpontok

"Kimondhatatlan jól van, ami van.
Minden tetőről látni a Napot."
S ki vagyok én, hogy innen cáfoljak
egy ily gondolat szülte holnapot.

Tovább...

Somnium ex machina

Szokatlan csöndes ma minden zaj,
ablakom üres, néma tó,
tarkóm alatt törődött párna,
számban keserű altató.

Tovább...

Amivé...

Belesóhajtok a végtelenbe,
tágul a csend szavaim közén,
némán kiáltom ki e világnak,
mint pislákol idebenn a fény.

Tovább...

nagyérdemű

felhőkbe feltöltött álszent gondolat
bölcső volt de sírunkká lesz hamar
célt keres váltig a céltalan eszme
mielőtt önmagába visszamar

Tovább...

Talpfák

Nyirokként vesztegel karunkban
az idő és a mozdulat,
mit tegnapjaink összehordtak,
sekély létünk azon mulat.

Tovább...

Bíbor anziksz

Feloldja lassan önmagát a hajnal,
mint derengő óceán a rét felett,
világgá ébredő hangokat ringat,
karmazsin-foszlány felhőket terelget.

Tovább...

Mélyszántás

Befelé sóhaj, kifelé sóhaj,
édeni poklot megváltó óhaj...

Tovább...

Vers(eny)

Verseny ez, a bennünk-szavak keserédes versenye,
hol fecseg a válasz, de a kérdés néha hallgatag...

Tovább...

nullaóra

tegnapom kisóhajtva terül a holnap lába elé
az éj félbevágva hever
visszatartja szűk levegőjét a konyha is
asztala felett vékonyan egyensúlyoz a csönd
hártyás főzelékben opálos álmok
morzsák...

Tovább...

A fák mögött

Valaki áll a fák mögött
holt emlékből újra élve,
fényből fonott gúnyájában
bort kacagva s énekelve.

Tovább...

Ébredés

Lehunyt szemmel álmodik az élet...

Tovább...

korom

éjfél múlt sokkal
tüskét lő belém a kotyogó idő
alvadt emlékekre
néma pörkök száradnak
köszönöm
még megvagyok...

Tovább...

A puszta viharban

Tornyosul a horizont,
indulat nő a vágyra,
hamis este telepszik
az álmos Hortobágyra.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom