Góth László

Góth László

Született: 1944. március 28.

Népszerűség: 100 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Extra nőnapi köszöntő

Egymagában csatangolt az Isten.
Eldöntötte, többé ránk se néz.

Tovább...

Visszatekintés

Feleségemnek, élete utolsó heteiben

Ma zöld vagyok, régebben meg vörös.
Érettből az éretlen felé.
Az óra már visszafelé pörög.
Lelkem az ördögé, testem az istené.

Tovább...

Borban az igazság

Poharam már üres. Miért most jössz, Jó barát?
Gondban vagyok, mit adhatnék neked.
Éppen hogy kiittam életem borát,
- hát neked adom utolsó józan percemet.

Tovább...

Látlak még

Láttam rajtad azt, hogy bűvös voltál.
Arcod a nagy, kővé lett hűvös oltár,
mindent elégetett és elfagyott.

Tovább...

Hajnalban

Tompa lámpa
kék világa
fénye küzd az
ablakon,
hajnalomban
majd kilobban,
addig űzi
fáj-dalom.

Tovább...

Búcsú az óévtől

Holnaptól, ha feljön majd a Nap,
a bénák mind újra járjanak,
vakok ege legyen újra kék,
a siketek hallják a zenét...

Tovább...

Pihenő

Az ócska kis szavaknak erdejében,
hol eltévedni már-már harci érdem,
és merre tartotok, már meg se kérdem -
találkoztunk egy válaszút előtt.

Tovább...

Levél Jövendőbelimnek

Nem tudom, ki vagy, de úgy hiszem, leszel még.
Egyszer majd betöltöm a szíved és az elméd.
Egyszer majd egy bársony, holló-röptű esten
gyengéden borul rád a lelkem és a testem.

Tovább...

Ott leszünk

Ott leszünk minden harmatcseppben
és minden lélegző akácban
és minden röppenő madárban,
ha majd rég múlt leszünk.

Tovább...

Emlékmás

Nincs több mese. A leges-legutolsót
ma hajnalban még elmondtad magadnak,
és elhitted, a száraz ágakon
még utoljára tűzrózsák fakadnak.

Tovább...

Kicsit komoly kuplé

Engem vigaszra teremtett Isten.
Adott a számra szépet meg jót,
de azt már látom, ennyi szó nincsen,
kezdem felélni a rávalót.

Tovább...

Olvasó szonett

A sok-sok év ezernyi könyvbe bújva
itt torlódik vak szemem ölén,
és nem oszlik, bár a szürke fény
az emléküket savba mártva oldja.

Tovább...

Lehetetlen

Az nem lehet, az nem lehet,
hogy ránk csak emlékezzenek.
Az nem lehet, azt nem szabad,
hogy egyszer majd itthagyjalak.

Tovább...

Színek a vaknak

Tán jókedvből toltak eléd játékos istenek,
hogy prizmaként bontsam színekre szürke fényedet.

Tovább...

Alszik a Múzsa

Alszik a Múzsa. Lázas testén
izzad a hajnal. Elázott festmény.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom