Gorzás Tamás
Nem tudom, az élet mit tartogat nekem.
Mi a szándéka Istennek velem.
Merre visz a lábam nyoma.
Megnyomorít-e útnak pora.
Művész vagy-e, vagy csak proli?
Művész vagy-e, vagy csak proli?
Roland vagy-e, vagy csak Roli?
Helyes vagy-e, vagy csak aranyos?
Retkes a víz, vagy csak zavaros?
Mért pont belé? Ebbe a lányba?
Mért hittem a szavában?
Mért gondoltam, hogy ő az?
Szíve nem dobog, kő az.
Kéz a kézben a gonosszal
Telis-tele panasszal
Járom második 20 esztendőm
Nagy a hatalom mégis ijesztő
Eluralkodik olykor rajtam
Eszemet egy ásott kútban hagytam.
Koravén vagyok, én tudom
Koravén vagyok, én tudom,
Fiatalság, bolondság, unom.
Jöjjön a munka, a nagybetűs élet,
Amit mívelek, amíg csak élek.
1.3
Mi is vagy te, tudhatom?
Ép ésszel felfoghatom?
Érezhetlek fejemben?
Vagy csakis a szívemben?
Felnőttem egy szerető családban.
Óvva Édesanyám karjában.
Tudom, mi a munka, és el is végzem.
Arra neveltek, hogy az Istent féljem.
Rég volt már, hogy ennyire.
Meg nem mondom, mennyire.
Lángolt ez a férfiszív.
Mely bennem dobog, de téged hív.
Fogadd el a sorsod, nem tehetsz mást!
Hiába mély torokból kiabálsz.
Hiába is versz dobot szüntelen.
Fogadd el a sorsod, te bűntelen.
Szemét vagyok, eldobtak.
- Nem volt kuka a közelben?
- De volt.
- Tele volt?
- Nem.
Nektek, kik mindig kilógtak a sorból.
Kik nem annyit ittak a borból.
Nem szabadultok meg fölös kilóktól.
Kik bal kézzel fogjátok a kést.
Gyönyörű az élet.
Gondold meg, hogy éled.
Töltsd hasznosan a napjaid.
Válaszd meg okosan a papjaid.