Gőbölös Andrea

Született: 1961. augusztus 5.

Népszerűség: 62 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Az utolsó dal

Végtelen szeretet, mit adtam néked,
eső koppanásában is hallom hangodat,
nyújtózik a köd, s nyújtanám kezemet,
de csak lázálmomban érzem karodat.

Tovább...

1617

Mama

Nagyanyám apró asszony volt,
ráncos kezében tanyát vert a múlt,
sosem panaszkodott, nem kért,
szíve alatt kilenc gyermeknek mesélt,
mosolyom tőle örököltem, mindennap
csókot lopott pozsgás arcomról, ha
esett a hó, ha ragyogott a Nap, kendő
alá simította haját, fehérebb volt...

Tovább...

Halálos éj

Árva vagyok, így születtem én,
takaros kis szoba szegletén
felsírtam, anyám rám pillantott,
majd végleg engem itt hagyott.

Tovább...

1415

Kéz a kézben

Kéz a kézben sétálnék felhők közt veled,
az érzés, mint szájamban olvadó, édes méz,
mint mikor tavasszal jő s ébred a kikelet.
Ó, ha adnád kezed, a pokol is megirigyelné.

Tovább...

Édes otthon

Már rég nem várnak engem haza,
nem hívogat a szülői kéz,
gyöngéd szóval rég nem illettek,
szemem a messzi távolba vész.

Tovább...

Mondd, miért?

Múlik az idő, s én veled lennék,
ölelnélek, mint anyja gyermekét...

Tovább...

Ringó járása

Bölcs és igaz ember volt,
ringó járása megfontolt,
álarc mögé rejtette bánatát,
vágyta a hű léleknek szavát.

Tovább...

Az Úr adta

Mikor itt hagytál, sírtak a fák,
a madarak, az ég beborult,
nyögtem fájdalmamat,
te voltál az egyetlen, ki megtanított
nevetni és sírni, oly szép volt lelked,
tudod, nincs nap, hogy ne csillogna
szemem, annyi mindent adtál,
hogy éljek nélküled, arra mért...

Tovább...

Tavasz

Leolvadtak a fákról a jégcsapok
Ó, tavasz, jöjj, érezd hálánknak jelét,
Köszöntünk téged színes ragyogással,
A tél jöttödre lehunyta száz szemét.

Tovább...

A tűz

Pattog a tűz, lobog a láng,
Alszik minden hangos riadalom,
Belül serceg s éget a vágy,
Bőrömön a meleg a balzsamom.

Tovább...

Eskütétel

Szóljon a dal, szóljon hangosan,
Hallják a mennyeknek túszai,
Hegedűn sírom el bánatom,
Könnycseppek simulnak húrjain.

Tovább...

1515

Mikor gyermek voltam

Mikor gyermek voltam, úgy szerettem
élni, nem érdekelt, hogy zajos a világ,
nem érdekelt, hogy születtek haramiák,
apró voltam, s csak a játék öröme
hatott rám úgy, mint mikor a fióka
érzi anyja melegét a fán, s mikor vihar
után csitul az ég, és szivárvány köt szép,
színes ruhát.

Tovább...

Ne várjatok

Ne várjatok engem, többé nem jövök,
Ne sírjatok értem, most elköszönök,
Mit megálmodtam, álom maradt csupán,
Anya! Miért kellett halnom oly korán?

Tovább...

1111

Mit ér

Mit ér a múlt, s mit ér a jelen,
ha a jövő nem törődik velem,
mit ér a csend, és mit ér a kincs,
ha te nem vagy velem, semmim sincs.

Tovább...

A láng

Oly simogató e gyertya lángja,
Mit érted gyújtottam, édesanyám,
Melege, mint egykor ölelésed,
Miről álmodom minden éjszakán.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom