Gehl Gábor

Gehl Gábor

Született: 1942. február 7.

Népszerűség: 161 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Másfél szonett

Talán csöndben kéne lenni,
nem kéne mutogatni,
nincs itt már újdonság semmi,
életből is falatnyi.

Tovább...

"Darumadár fenn az égen" dallamára

Kicsi házam, maradj velem, szívem árva nélküled,
fogadj be, ha megérkezem, hozzád hajt a rémület,
a világ nagy zajából futva fut szegény vándor,
nem érti már, milyen a nyár,
kicsi házam, menedékem nincs máshol.

Tovább...

Május

Május, mindig csodáltalak! Hónapok gyöngye,
a természet így mulat, idejét hogy töltse,
most még minden lehet, még annyi az ígéret,
nagy előadás, dráma, páratlan színészet,
illatok, színek, hangok, tobzódó létezés,
erőben teljes, tapasztalatlan és merész,
kedveskedik gyümölcseivel, a konyhára
zölddel - a gabonaérést hagyja a nyárra.

Tovább...

Villonra emlékezve

A poéta esetlen, mulya,
elszórja rögtön, ha pénze van,
vagyona csak hitvány batyuja,
eszméje sziporka, fény, arany,
valós és vélt világokban él,
ábrándok, ideák és ködök
közt bolyong, és bizony gyakran fél,
verse maradandó-e s örök.

Tovább...

Az én időm

Sorban állnak a hónapok,
még csak nem is lökdösődnek,
mint az iskolás kamaszok,
van hely a tizenkettőnek.

Tovább...

3939

Ha...

Ha meghalok, hát meghalok,
felvisznek majd az angyalok
a magasságos, szép, kék mennybe,
kis csomagba egybeszedve, befejezve.

Tovább...

Galaktikus biliárd

Mikor az Úristen a dákót
a csillaghalmazokba lökte,
a nagy mindenség még nem látott
akkora karambolt, a ködbe
gurultak szanaszét, és újra
egymásba estek, mint részegek,
vagy gyanútlan fekete lyukba
hullottak, hát rögtön vége lett...

Tovább...

4041

Védjük az életet

Kavarog a múlt, mint a csillaghalmazok,
lét történetének apró sziporkái,
benne a halandó ember oly parányi,
hunyorog a fényben, tétován andalog,
helyét és idejét megérteni véli,
mikor jelenébe eltalál valahogy.

Tovább...

3742

A kertben jégvirágok nyílnak

Úszó jég nyikorog, csikorog,
akár valami beteg torok,
néha roppan, talán most jajgat,
nekiütődött fagyos partnak,
riadnak récék, kormoránok,
öreg varjú rekedten károg,
fehér az ártér, deres, dermedt,
fagyosan szorít Tisza medret.

Tovább...

Ünnepi asztal avagy a töltött káposzta dicsérete

Megérdemli, hogy dicsfény övezze,
és emlékezzék krónikás róla,
megelégedéssel töltekezve
dicsérjünk téged, töltött káposzta

Tovább...

Új év

Egyiknek vége, másik születik,
ez éppen most a hetvenhetedik.
Nyomul előre az idő, tolja
ősi ős-erő, rendezi sorba,
az én feladatom, kiszínezzem,
elképzeljem lehető legszebben,
jókedvére másoknak, magamnak,
kis színes foltot hátra így hagyjak.

Tovább...

Szerelmes vers

Bizony, így van ez, szépséges párom,
a mi szerelmünk vén agyagkorsó,
nektárral teli, szomjunkat oltó,
sosem elég, mindig megkívánom,
bár eltelt már véled majd hatvan év,
de bennünk még oly sok a tartalék,
mégis Te vagy a legszebb virágom.

Tovább...

Nádi Gizella

Nádi Gizella, nádból a síp,
Körösök táján nádirigó.
Lángol a nap már, majd megvakít,
erre az ég is kék indigó.

Tovább...

3637

Apró jelek

Apró jelek halkan és diszkréten,
nagy dolgok talán keletkezőben,
valami rémlik a puha ködben,
de el sem hisszük, hogy ideérjen,
a szikla is áll, és ha megcsúszik,
bizony többnyire nem sokon múlik,
így ringatózunk a jó reményben.

Tovább...

2835

Nagy összefüggések

Egy tudós rángatja a teret,
az idő erre odabámul -
ne csináljátok ezt, emberek,
még a mindenség összerándul

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom