Géczi Lajos

Géczi Lajos

Született: 1999. február 22.

Népszerűség: 66 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Megyek

Én létezem. Bolyongok e világ körül,
Számból az ének is magától kirepül.
Felettem az Isten jár, aki hatalmas,
Mellettem egy kutya elszalad.

Tovább...

Rövid, városi altató

Nagy szelek jönnek, kitépik levelem,
A város este hintázik a Hold fényeiben.

Tovább...

Szerelem a kártyán

Rabságodba estem,
Láncra verve szívedbe.
Vasrácsokat zörgetek,
Hempergőzöm, így szeretlek.

Tovább...

Kellene jegy vonatra

Kellene jegy vonatra,
El kéne indulnom valahova.
Elmenni messzi-messzi tájra,
Ki a köpcös nagyvilágba.

Tovább...

Lány az zongoránál

Telt házak kopott teraszán
Leány ül a kopott zongorán.
Billentyűt üt aprócska ujjaival,
És elkezd játszani nagy áhítattal.

Tovább...

A Vörös és Fekete ország

Van egy ország, ahol minden vörös és fekete,
Fekete az égbolt, fekete a tenger,
Fekete a föld, fekete a gyémánt,
Fekete szívben csak feketét látsz.

Tovább...

A magányosság országában

Van már kenyerem, borom s Bibliám,
Írtam is, meg nem is rossz szimfóniát.
De társaim mind hajóra szálltak,
Engem itt hagytak, meg se vártak.

Tovább...

Csendben

Már régóta ül vállamon a csend,
Belekarmolt testembe, s keresztül átment.
Beszél és énekel, nem hagyja abba,
Mint a csobogó patak, nekimegy egy kődarabba.

Tovább...

910

Farkasok közt

Farkasok közt állunk egymás mellett ridegen,
Bámuljuk fent az isteneket, vacogunk jéghidegen.
Egyikünk csak vonyít a holdnak, irigy a fehér fényre,
Mert mást mit is tennének az épülő építményre?

Tovább...

Kis virágom

Virágaim közül te vagy a legszebb,
Elcsábítottál szelíden, így lettem csöndesebb.
Reggel felkelsz, este lefekszel,
Szívedet öntözgetem öreg szemeimmel.

Tovább...

Szüntelen

Számban az étel
Megsózva íztelen.
Fekete jólétben
Nem látlak Szüntelen.

Tovább...

Esti Kornél panaszai

Magam vagyok. Egy elfáradt lélek,
Biccentgetek, akár egy tönkrement mérleg.
Mit tegyek, hogy jó ember legyek?
Mert én nem tudom, mit is beszéljek?

Tovább...

1212

Budapest

Távolból a Belváros
Oly csekély és ingatag.
Régi házak, régi templomok
Szerényen bólintgatnak.

Tovább...

Én, az ócska baba

Én, egy kis szívtelen baba volnék,
Maszkom rémisztő, pokoli fenség.
Szemem csak az ürességet látja,
Szívemet valami belülről rágja.

Tovább...

Kassák

A művész nem hagyhat fel
Mindent a hátralévő élettel.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ