Erubina
Most versekkel alszom, nekik van hely.
A költészet bennem sosem múlt el.
Éveket várt csak, több évtizedet,
Hogy szívemről sorban leperegjenek.
Könnyezem... talán így megyek el...
Könnyek szakadnak fel ezen az estén...
Könnyek... egy megfáradt asszony érzelmén.
Könnyek, melyek lassan jöttek újra el.
Könnyek. Mit a fájó szív múltba temet el.
Ma semmi sem fáj, ritka pillanat,
Hisz körmömmel kaparnám sokszor a falakat...
Gyermekeim! Ez nektek szól egyenként
Ha eszedbe jutnék időnként, ne félj!
Nem más, csak emlék, mi belőlem maradt.
Ellened holtan én semmit nem tennék,
egyengetni se fogom tudni az utad.
Kékülnék a fellegekbe,
Hogy az eső rám szitáljon.
Szétcsúsznék a végtelenbe,
Hogy többé semmi ne fájjon.
Ha csak annyi, mit tettem az asztalra ma,
Hogy versekbe zártam be önmagamat,
Az épp elég most nékem, bár elszáll a szó.
Mert kimondom mindazt, mi fojtogató.
Tejszínhabnak sós az íze,
Fűfagylaltnak kék a színe,
Madár kúszik vizesárkon,
Bár te mondod, én nem látom.
Értelmet adj!
Hogy létezésem végén ne csak a csend maradjon,
Ne hulljak végleg el a semmibe!
Mivel a társadalom részét alkotod
Sablonos a szíved, sablonos, ki vár,
Sablonosan éled sablonból, mi jár.
Sablonod a várad, benne ruha száz,
Sablonoddal véded, Mindegy, mit is látsz.
Fénytelen az éjjel, beborít a csend.
Széttaposott képed a padlón odalenn.
Megszűntek az álmok, hűvös kinn a szél.
Megbocsátanám, hogy végül elmentél...
Készen vagy őszinte szóra?
Becsületed engedi?
Vagy képtelen vagy minden szóra,
Mely múltadat leleplezi?
Versek között ténferegve
Dolgok jutnak az eszembe.
Dolgok jutnak, egyre újak,
Hogy egy kicsit elcsituljak.
A LÉTEZÉS, csak emlék, mely köddel takart távolságként úszik el a semmibe.
Az EMLÉK, csak érzés, mely megfacsarja, az úton régen megfáradt szívet.
Az ÚT az élet, mely nehézségek záporával tart feszültségben, hogy ne haladj.
Az ÉLET minden, amit vágyként élsz meg, de kezedben sosem marad.
Monológ!
Létezésem kínját most elétek vetem.
Akartátok tudni, ki s milyen vagyok.
Végzetemnek célját sosem keresem,
Magamról már régen túl sokat tudok.