Ernst Ferenc

Ernst Ferenc

Született: 1969. október 25.

Népszerűség: 144 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Szellemváros

Felégetett út, felszántott mező,
az eltűnt, de mélyen létező
fény színeket keres, ragyog.
Csendhálódba ragadt rovar vagyok.

Tovább...

Köszönök mindent

Bika vagy, bolondos április szülötte.
anyád augusztus szép oroszlánja volt.
Mint magas bércek csúcsát a hó befödte,
ahogy ég felé törő pacsirta dalolt,
úgy festi belém az élet
az összes percedet, Anyám.

Tovább...

Holtnyelv

Magam vagyok
a megérthetetlen.

Tovább...

Hiányvers

Csak egy hiányvers vagyok,
nemlétezésből született szavak
emlékének állított sorok
fejfáján múló gondolat.

Tovább...

Hangtalan

Magamra húztam
maradék időmet.
Együtt indulunk
tovább némán
elhallgatástól
egy újabb
elhallgatásig.

Tovább...

Széttör

Nélkülözhető szavak,
néma percek léleksimítása,
a kilátástalanul szenvedő
világ összes vallomása,
minden, amit elhallgattam...

Tovább...

Üres lett

Kiléptünk megint
az élet ritmusából,
makulátlan tiszta
most az éjsötét,
elszakadt végleg
a múltunk a mától,
s magunkra loptuk
gyászunk köntösét.

Tovább...

Rád gyújtom minden napom

Didergek a februári télben,
érintésed vágyom lélekboldogan,
levetkőzve minden álszemérem,
mosolyunkban a holnap megfogan.

Tovább...

Álom mezsgyén

Csukott szemekkel nyitom ajtóimat,
szótlan varázsban nézem szemed,
várom, hogy álmodban nyisd rám magad,
várod, hogy lelkemmel átöleljelek.

Tovább...

Kékfestés

Könyvlapokról olvasom le képeid,
ahogy a világot fested kékre itt,
szavaid fénye mutatja meg nekem,
mi van ott távolban, túl a tengeren.

Tovább...

Törtfény

Valahogy belém bújtál.
Poros polcokat törölve le
a kulcsra zárt ajtók mögött.
Bennem most nem a rend bujkál,
a magány, s tán a féltés pöröl vele,
minden sötét, a fény törött.

Tovább...

2323

Elmúlik

Hullik a levél lélekfaágról,
közben az arcon mosoly viháncol,
ráncok közt szalad, a tánca könnyed,
könny mosta útját, így sokkal könnyebb.

Tovább...

Lehúzva enged(d) el

Ki-, le-, és átlépek.
Mindent. Magamat is.
Letapogattuk már rég
egymás domborulatait.

Tovább...

Évfordulatok

Kopottas álmokat szőtt ránk a tegnap,
szelíden simító emlékeket,
életünk könyvén fényes a fedlap,
bár fakó a kép és az emlékezet.

Tovább...

Szentesti séta

Ég vörösében látom az arcod,
felhők közt dalol egy pír csalogány,
lágy esti szellő a porba húz karcot,
elsétál mellettem egy másik magány.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom