Erberling Judit

Született: január 15.

Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Súgja a naplemente

Az alkonyi égen tovasuhan
a napnak fénylő sugara. Suttog,
hogy a hajnalra ím, még várni kell,
mert az Éj itt kopogtat a fákon.

Tovább...

Levelet írok a szélbe...

Levelet írok a szélbe,
hangja eljut a messzeségbe.
Szavait csak félbehagyom,
de válaszukat visszahallom.

Tovább...

Sorsunk néma magánya

Feleslegesnek hitt,
hallgatag jajszavak.
Molyrágta, lerágott,
elhagyott csont maradt.

Tovább...

Hajnali hangulat

Hajnali tájat súroló fény,
éjszakát elűző csodalény.
Hallom suttogó hangodat.

Tovább...

Rabmadár

Áll az utcán némán
egy füstszürke alak,
eltakarják Őt a
rég leomlott falak.

Tovább...

Csalódás

Megfáradtan, búsan,
Sáros földön fekszem.
Akár gyászos fejfa,
Elkorhad a testem.

Tovább...

Tánc

Likas Zászlót tép a Szél
a sebes Duna partján,
de Ő csak vadul lobog,
és mindezt tűri némán.

Tovább...

Elmúlás

Hamvadó virágok illata
Tovaszáll az őszi széllel.
Világvége zord hangulata
Búcsúzik egy pengeéllel.

Tovább...

Álom vagy valóság?

Szemeidben látom
e csodás Világot.
A Benned lakozó,
ragyogó jóságot.

Tovább...

1226

Herceg

Karjaiba zár, és
átölel melegen.
Hűvös csókjaival
meghint oly` szelíden.

Tovább...

Elengedlek

Hiába álmodtam,
Nem lehetek Tied.
Elválaszt minket sok
Lélek-törő sziget.

Tovább...

Bor-dal

Bormámoros pillanatban
elragad, foglyul ejt a hév.

Tovább...

Szerelem

Szerelem...
oh, mily` bolondos gondolat,
ábrándos, parányi fondorlat.

Tovább...

Karácsonyra várva

Ülök a szobában,
És künn hullik a hó.
Mindent beborít ez
A fehér takaró.

Tovább...

Megtört Amazon

Egy régi búcsú emlékére

Egyedül van Ő, s csak
A magány, mi maradt,
Hamisan csengenek
A régi, szép szavak.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ