Dóra Boglárka
Néha valaki meg tud bántani, megszűnik minden fájdalom.
Amíg valami miatt újra azt érzed, és ezután minden visszatér, minden világ,
minden fájdalom, minden pillanat.
Hogyan is érthetnéd meg, hogy honnan jövök?
Szívemben őrült harag
Lelkemben sérült szavak
Gondolatok az elmémben
Borongok a sötétben
A lapokat nézem
A perceket számolom
Talán itt a vég?
Vagy csak egy elkeseredett
Reményvesztett lány beszél?
Az évek teltek,
A gondok? Jöttek-mentek...
A vérrel való kapcsolat már nem lázít.
Csak a szorongó vágy, mi nem tágít.
Az élet gyötrelem,
Fájdalmas pont, mi lepereg,
Ahogy az idő múlik,
Szemem is lecsukódik,
Többé nem jön rá álom,
Este a gondolataimat járom,
Elmerülök mélyen a rosszba,
Megjelenik lelkem rejtett bugyra...