Danyi Dominik

Danyi Dominik

Született: 1999. november 8.

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Idétlen idők

Kalusztrofóbia

A pillanat egyre csak tört és tört ketté,
lassult, így nyújtva a végtelenségig ezt a szent másodpercet egyre kevesebbé,
a nullát azonban sosem érve el.

Tovább...

Föld és Ég és száz folyó

Téged látlak, csupán csak téged,
Szagollak, tapintalak, ízlellek, érezlek.
Te vagy nekem maga a Művészet,
Az Élet, a Halál, én pedig a Hűséges.

Tovább...

Én, a Változó

Fényes az erdő, mert nincsen már árnyék,
A sziklás hegytetőn vár lelkem a vágyért,
A színek a szélen, s a kellemes illat
Táncolnak az élen, bárhol van harmat.

Tovább...

Akkor válok köddé

Ha az éjfél közel,
Közelséged, akkor válik kötelékké,
Majd ha a hajnal jön el,
Csak akkor válok köddé.

Tovább...

Bordó Fényes Láng

Szívet idomító dallam csak,
Most szelíd, hajdan vad...

Tovább...

A magányos birtok ura

Át a szelem lágy melegén
Követtelek mindenfelé,
Nem mondom, hogy kellesz még,
De a szívem száz mezejét

Tovább...

Limitált benntartózkodási idő

Fémkeringés

Tagadom világod!
Arcod porcelánszilánkok...

Tovább...

Csatangoló

Csúszok-mászok, így járkálok,
Hegyen-völgyön domb és árok.

Tovább...

Szerenád a Fehér Hölgyhöz

Egy pont Tejúton

Telihold, de valahol csak a távolból nézem,
Ezüst villanásként csillansz át a sötéten.
Komor hegy tetején állok, a pillanat magányos,
Végtelen a növényzet körülöttem: Akácos-csalános.

Tovább...

Ezüstláng Geoid

Egy csillag halálának emlékére

Tömör vassá váltam.
Évmilliárdok alatt égettem el energiám
magfúzióm által, s lettem az, ami,
addig is hőt, fényt s életet árasztva
a jéghideg sötétségbe.

Tovább...

Az oroszlán szíve

Bátor az, ki a változás elébe indul,
ki tudja, mit veszíthet, de mégis nekimegy.
Bátor az, ki kitart, ha ki kell, s lemond,
ha szükséges, így azt teszi, mi értékes, erényes.

Tovább...

Az ősz árva lánya

A sötét éjt világítja a Hold ezüst "lángja",
Az ajkaim csókolja az ősz árva lánya.

Tovább...

Tehetetlenségi erő

Morte Mia altatója

Testem összes apró porcikája,
puha húsa-bőre, kemény csontja,
különféle folyadékja, salakanyagja
nekipréselődik irgalmatlanul a merev asztalnak,
amin fekszem.

Tovább...

Tiszta-mocskos érzelmek

Az élet konstans kortárs penna-tartás,
Mi bent van, kiadatik.
Szüntelen egy darabig, majd mégis szünet...

Tovább...

Kora ősz

Az álmaimból préselek reggelre levet,
Mert így csak az marad, mi igazán számít.
A tarka hegyek, völgyek s mit a mező levett,
A Fájvirágok sziromtengere száz színével csábít.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom