Csorba Tibor

Csorba Tibor

Született: 1958. július 4.

Népszerűség: 66 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A szabadság záloga

Amikor rabigába hajtod az elméd,
s pénzért írod a verset, tervezel házat,
egy nyirkos testű kígyó telepszik melléd,
hogy bizton megmarjon, ha a lelked lázad.

Tovább...

Választási életérzés

Ködöt ettem nagy kanállal,
fényt ittam rá hat pohárral...

Tovább...

Húsvéti ministráns

Régi húsvétokon, barackvirágos
falucskám szerény tornyú templomában
sokszor ministráltam én a szentmisén.
Gyötört parasztok térdepeltek imához -
fürdették lelküket a félhomályban,
és hitüket a megidézett igén.

Tovább...

Pikáns locsolóvers

Csak keveset fecsegek,
lassan, csendben locsogok -
ritka eset: elveszett,
alig leltem locsolót.

Tovább...

Kendőzött nihil

Egy pillanatra megállt az idő -
abszolút nulla fok volt, megfagyott,
s ami lett, az Istennek őrjítő...

Tovább...

1621

A tavasz születése

Jégcsapot nyalogat egy szellőifjonc,
tág hómezőn legelésznek a társak.

Tovább...

Válaszúton

Válaszúton ködbe csángált
egy nagy, igaz magyar élet.
Jajduljon fel Erdél szerte
a sirató, gyászos ének!

Tovább...

Halotti beszéd

Lelkünkben halkan hullámzik az ének,
a gyász eltelít, szívünk megremeg.
Mi értelme a földi létezésnek?
Zord törvényein elménk elmereng...

Tovább...

1921

A virágpásztor

Az ő nyája sosem fut legelőkre,
nem kíséri s vigyázza hű puli.
Szürke szamár sem csenget előtte -
ez összevetés rangon aluli.

Tovább...

Hol vagy hát, Kedves?

Magányom sikolya lelkem csöndjébe hasít,
s felvillan a rád döbbenés kínja bennem:
a távolság közöttünk őrjöngésre tanít!
Hol vagy hát, Kedves, hogy megvigasztalj engem?

Tovább...

Fotelben, könyvvel

Shakespeare-t olvasok, de ő nem tud róla -
jegyet is váltottam volna a Globe-ba,
de nem leltem sehol a jegyirodát.

Tovább...

1214

Élj köröttem

Élj köröttem láthatatlan,
mint a kötés házfalakban,
mint a mértan száz alakban,
mint az Isten holt anyagban,
mint az Ige szólt szavakban.

Tovább...

Emberi erőforrás

Legújabb Ramszesz piramist épít -
ne legyen olyan üres a sivatag:
fáraók múltját tettek dicsérik,
elfeledik őt, ha ebből kimarad.

Tovább...

1412

hóköszöntő

párnacihát szaggatnak az angyalok
a világ most tollfehérben andalog

Tovább...

Réteslesen

Amikor kisül a rétes,
az élet olyan lesz, mint a telihold -
az ember, amit akkor érez,
az éden maga, pedig tán sose volt.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ