Csontos Endre

Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Az én istenem óvjon

Az én istenem óvjon mindőtök,
ha titeket óvni még lehet,
mindenki sorsa múlthoz kötődött,
mikor e földre teremtetett.

Tovább...

Húsvéti könyörgés

...s mi némán, térdre hullva,
mint halált-váró öregek
könyörgünk meglapulva.

Tovább...

Egyelőre

Egyelőre még dobog szívem,
néha már nem olyan szelíden,
mint húszévesen, de még dobog;
s benne a megőrzött hit lobog;
emlékezvén az esküvésre,
zsúptetős házunk ereszére,
az anyám csókjára, kezére,
miként tanított jó mértékre...

Tovább...

Születésnap

Mikor születtem, kegyetlen tél volt,
az ablakunkig ért a hó:
anyám forró, lázas teste védett,
melegített, mint takaró.

Tovább...

Szerelmes, téli álom

Hófútta bokrok imádkoznak
az útszegélyen - derengő
téli délutánon - és nyílnak
a szélben a havas ágak,
szétbomlik kontyod s a hulló hó
lázas arcodat lobbantja
s a fehér kavargásban két szemed
a lágy-puha fényt befonja.

Tovább...

Karácsonyi vágy

Gyermekálmok régi, szent varázsa,
érezni vágylak, elfáradt gyermek,
jöjj vissza még, a karácsonyfára,
hogy vénülőn újra érezzelek

Tovább...

Őszi látomás

Hajnalban feltámadt a szél,
úgy indult, mint a tegnapi
monoton zene, zúgó fák
kavargó álmai
értek el hozzám először.

Tovább...

Szeretnék élni

Szeretnék élni, lenni még, amíg
a gonoszság is eltakarodik,
karjai letörnek s beteg szemét
pokolba veri a napfényes ég,
a sárba hull s halála lesz a jel,
hogy az új kor szívünkhöz közel.

Tovább...

A férfi-nyár arat

Megkésve jött, dühöng a nyár
s a nap szikrázva ontja már
a forró sugarat.
Érett életem kalásza
lehajlik; aki kaszálja,
a férfi-nyár arat.

Tovább...

Csókolóznék

Csókolóznék ma a szigeten
veled,
vagy akárki mással,
aki szeret,
aki nagyon akar, aki
csak engemet
hordoz szívében, álmaiban...

Tovább...

Fénytelen éjszakák

Szívem rosszalkodik; ritmusát
kergeti a tűnő ifjúság.

Tovább...

Gondolatok

Mi vagy te? kérdezem a fától,
ahogy nézem sok csupasz ágát;
élsz, mégis el bírod viselni
lombjaid őszi hervadását?

Tovább...

Óh, élet!

A pillanat törékeny csónakján
a fájdalom megbújva ring tova.

Tovább...

Nagymama ravatalánál
(Egy fájó emlék gyermekkoromból)

A hír rám zuhan! - nagymama halott,
végleg alszik, ki engem altatott,
lezárta két szemét a halál,
ő nem becézget engem soha már.

Tovább...

Tüzek

Zsalukék éjben fázik a szívem,
a felkelő holddal melegítem,
tűzhelyünk izzó parazsát érzem,
itt éget ma is, a tenyeremben
dobálva vittem a nagyapámnak,
tüzet adni a tömött pipának.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom