Csomor Henriett
Ne sírj, anya,
a meg nem született gyermekért.
Hisz egyszer már átélted a csodát!
Síró babádat óvatosan karodba fogtad,
örömkönnyeid esőcseppként arcodra folytak.
Ez a nap is úgy indult, mint a többi.
Kihalt volt az udvar,
hiányzott a boldog csaholás,
amit egy éve már nem hallottam.
Szívünk színes virágba öltözzön
Pünkösd ünnepén
Az ötvenedik napon,
Pünkösdnek ünnepén
Jézusnak áldott Lelke
Szentlélek alakjában
leszállt a magasztos,
kék égből,
akinek szívében az
örök szeretet áradt.
Az élet tele van bánattal,
sorsát nem kerülheti
el az ember.
Ha az idő múltával
feldolgoztad az önsajnálatodat,
rájössz, hogy kaptál
egy új esélyt.
Írtam neked egy
verset születésnapodra,
de másnap elolvasva
sírva is fakadtam tőle,
mert az olyan
személytelennek tűnt.
Kedves Születésnapos!
Születésnapok olyan
gyorsan követik egymást.
Ott, ahol a csend honol,
éjnek idején vadak
jártak nesztelenül.
Ott sétálok én
szabadon és
boldogan újra,
erőt ad nekem.
Olyan búsan turbékol
a vadgerlice, mintha
tudná e szomorú
napnak eseményét.
Harmat gyöngyétől fénylő virágcsokor
Bíborszínű hajnalon
elindultam én,
hogy felköszöntselek
neved napján.
Tavaszi szellő lengeti
a piros, fehér, zöld
nemzeti színű zászlót.
1848. idején, a
szabadságharc alatt is
magasztosan feszült zászlónk
a kék égbolt alatt,
miközben életüket feláldozva...
Búcsúzik a tél,
bár nem is öltöztette
hófehérbe nagyon a tájat.
Tavasz kisasszonyka
lép a helyébe.
Mióta megszülettem,
a csillagom lettél.
Két karodba zártál,
többé nem eresztettél,
a példaképem lettél.
Vajon mi lehet veled
a barátságtalanak tűnő éjszakában?
Szívem egyfolytában kesereg utánad.
Nem tehetek mást, csak
szívem kertjében féltőn őrizlek.