Csirke Zoltán
Baromfinép háza táján
nagy a zsivaj, lárma,
három hete nincsen tojás:
piaci nép várja.
Luk. 23, 33-46.
...kiszáradt számban,
szögek rozsdás hegye,
amint a fát hússal
szimbiózisba vájja
Borotvaélen
táncol a létem,
Megőszült borosta
minden egyes vétkem...
Kokárdám független.
S bár az idők
jönnek és mennek,
egyesek futnak,
mások elbuknak
Minden Hölgy kezében
legyen egy szál rózsa,
s minden férfi szája
nyíljon a szép szóra...
Most a bagoly is bazsalyog
a szemközti fán,
mikor kitárom szélesre
szobám ablakát
Annyira mulandó ez az
egészen nehéz,
Benne lehetsz nyakig, s
mégis mit sem ér.
Már a péntek sem a régi,
itt és most, ebben a végtelenül durván texturált,
közhelyekkel tűzdelt, helytelenül elhelyezkedő és
felfekvésként illetlenül illeszkedő térben, ahol
megragadjuk az alkalmat
meg egymást, s finoman durvulunk és
durván finomkodunk, hogy azután
továbbosonjon sekély fekély-medrében mindaz...