Csiki Attila

Csiki Attila

Született: 1987. május 9.

Népszerűség: 22 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Álmot szitál

Nem szövi már az ágyam az álmokat,
madárének az ablakon kopogtat.
Testem nehéz, de talpra állok,
fáradt szemeimmel még homályosan látok.

Tovább...

Gondolataim vihara

Gondolataim viharában nehezednek lépteim,
peregnek némán kabátomon emlékcseppjeim.
Vállaimra nehezedik, kapaszkodik a tegnap,
megrázom magam, felém nyújtja kezét a holnap.

Tovább...

Gazdag vagy szegény

Testet ragad, húzza a reggel,
a lélek egy korty kávéban merül el.
Egy slukk füstben köszön a napsugár,
árnyékként követ a megszokás.

Tovább...

Megszokás

Kalapácsot ragad az ébresztő,
sújt le rám, nevet a kárörvendő.

Tovább...

Gondolataim

Kábít a hajnal, lámpát gyújt,
egy pillanat a tűzbe hullt.
Kávéillat hív, csalogat,
lerakom az asztalra álmomat.

Tovább...

Csukott szívvel

Elindultam csukott szemmel virágot szedni,
lábaim alatt azonban hó, s hideg szél kíséri.
Kezeim nyújtom, de talán nem is az enyém,
csendet fon a köd a gondolatok mezején.

Tovább...

Ugyanaz, mégis más

Utat fonnak lépteim, s elveszik a tájban,
hátranézve rám mered a távol gondolataimban.
Leülök s mozdulatlanságba kulcsolom kezeim,
nyitott szemmel nézelődök, idézem emlékeim.

Tovább...

Égő szirmok

Fekete mezőn nyílnak a virágok,
s illatozva elégnek a szirmok.
Az ég felé húz, megragad,
de elnyel az avar, rám zuhan.

Tovább...

Ellök a csend

Kis pad nyújtózik előttem a tájban,
gondolatom felé visz, megremeg lábam.
Hátam nekivetem most a pillanatnak...

Tovább...

Felélesztett

Te vagy nekem, kitől újraéledtem,
egy pillanat, de mély nyom szívemben.
Pillantásodban időzök csendesen,
nézem, mit rejt, s keresem.

Tovább...

Kis patak

Csörgedezik előttem, egy kis patak,
partjára ülök, pihentetem fáradt lábamat.
Csendben figyelem ragyogó felszínét,
a nyári nap sugarait szórja szét.

Tovább...

Hogy éljek a mának?

Két lábammal állok a földön,
az elmém és testem börtön.
Nekem beszélnek a titkolt vágyak,
mit mondhatnék így a mának!?

Tovább...

Kiszáradt folyó

Kiszáradt folyómederben lépkedem,
hátramaradt nyomai mesélnek nekem.
Levelek zöreje hallatszik a szélben,
halk nyomokat hagyok a mederben.

Tovább...

Művilág!

Dobj a tóba, úgyis süllyedek,
megragadnak, lehúznak műszerek.
Műbalhék, műkaják, műgengszterek,
utángyártott tények és celebek.

Tovább...

Novemberi reggelen

Novemberi reggeli sétán a köd átölel,
lépteim neszét lassan hagyom el.
Hideg ráteszi nehéz kezét vállaimra,
levelek zöreje sikolt bele a tájba.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom