Cseh-D. Zsófia
A legszörnyűbb dolgokra
nincsenek szavak,
mikor a semmi jeges karma
mardossa szívemet,
mikor a lét kezében
az idő homokórájában
könyörtelenül
csak peregnek a szemek...
Éjjelente,
mikor a csillagok mosolyogva néztek az égről,
lelkemmel hódolatomat adtam...
A hallgatásban az a legszörnyűbb,
Hogy csak tehetetlenül nézzük
A sziklaként ránk zúduló vádakat,
Szótlanul, csendben.
Egy Gésa emlékiratai c. könyv ihletettsége nyomán
Vége
Vége,
mikor már nincsenek szavak,
mikor már nem látom
szemeidben önmagamat,
mikor már nem hallom
szíved dobbanását mellkasodon.
Vége...
Pilinszky stílusában
"Állt az Anya keservében,
sírva a kereszt tövében...":
lábaid megrogyva
- mint Fiadé,
szíved vérzik
- mint Fiad oldala,
arcodat könnyek árasztják el
- mint Fiadét.
Horatius stílusában
Balaton, Balaton, Balaton,
Magyarország tengere,
Fenséges látványod előtt
Ámul minden nemzedék.
Most soraimmal szeretnék előtted hódolni
Egy kendőbe kötött hajléktalan ember érzései
Semmim sincs,
Semmi vagyok:
Jön-megy-elmegy
Körülöttem mindenki.
Egy Gésa emlékiratai c. könyv ihletettsége nyomán
Nem léptél, nem léptem,
pedig mindketten akartuk e mozdulatot,
akartál...
A SZÍV LASSÚ HALÁLT HAL,
lassan elveszíteni a reményt,
eltűnik minden szemeim előtt
szívemben,
minden... Te... lassan...