Cri Amer

Cri Amer

Népszerűség: 95 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Az utolsó dal

Körülöttem furcsa lett az élet,
és vakvágányra került sorsom is,
a talmi szóra már fülem süket,
csak üveggyöngyök, tudom, mind hamis.

Tovább...

Gondolatok 2

1.
Mikor szavakkal játszom,
néha nem figyelek a belső csendre,
s nem értem a másik hallgatását.

Tovább...

Üvölt a csönd

Valahol valakik énekelnek,
szomorú dallam száll a csend fölött,
bús dala az eltűnt reménynek
sír az adyendrés zsellérföldeken,
és dübörög proletáros dühvel
józsefattilás külvárosoknak
ónszürke betongettói között.

Tovább...

Ha már nem csörög korán a vekker

Ne várd a kort, mikor sokat pihensz,
és nyugdíjasként délig ágyban heversz,
ha nem csörög rád korán a vekker,
akkor sem fogsz tovább aludni reggel.

Tovább...

Irónia

A múló időt megtapasztalom,
belenyugodnom nem kell, gondolom!
Hisz a napfény még tündököl reám,
és néha megölel egy szép leány,
mert a nő és fű, fa múzsám lehet,
vershez hát ihletet mindig lelek,
s mivel gyönyörű hibáim vannak,
mik ősz fejemre glóriát vonnak...

Tovább...

Váci Mihályhoz

Te, a mesék legkisebb fia,
ki mindig azt kerested,
mit elmulasztani már többé
nem szabad,
felejtés lett a kereszted.

Tovább...

Már megbékéltem volna

Emlékeim a múlt mély kútjába hullnak,
néhány még fel-felötlik s szívbe hatol,
rémlik, hogy egyszer éltem és ember voltam,
aki szíre-szóra könnyen nem hajol,
de immár feledve véget ér a dal,
s ha volt érdemem, már mind érvénytelen.

Tovább...

Melankólia

Lágy napsütésben fürdetem az arcom,
tavasz van, harsog az öröklét vágya.
Miért érzem mégis, hogy véges minden,
s a tavasz is csak az ősz halottas ágya?

Tovább...

Naplemente után

Ellobbant hát az utolsó láng is,
halványan mert csak lobogni,
varázsa volt szemed sugarának,
nem tudom tüzét feledni,
utolsó csillagként ragyogtál át
a rám boruló alkonyon,
tudtam, a szerelem életet ad,
ha akarom és vállalom.

Tovább...

Párizs szelleme

Néha emlékek között ringatom magam,
lehunyt szemmel idézek élményeket:
hogy lett szerelmem az örökifjú Párizs,
mely elcsábított s ellopta szívemet.

Tovább...

Picardiai rózsa

Jártam régen szép Picardiában,
Kerestem ott egy obskúrus lebujt,
Az utcákat míg hiába jártam,
Pár calvados a torkomon lefolyt,
Jó kocsmát mert sehol sem találtam,
Megéreztem, hogy szörnyű átok sújt,
Hát Amiens-ben felcsíptem egy lányt,
De részeg volt, és az ölembe hányt.

Tovább...

Kérdések válaszok nélkül

Íróasztalomnál gondgyötörten ülök,
és merőn bámulom az üres papírt,
elakadt sorok zsibonganak fejemben,
és kínlódik néhány társra váró rím
a kérdésen: mit keres a múltunkban korunk,
mért idézi újra az elföldelt kínt?

Tovább...

Kísérlet az elmondhatatlanra

Sosem voltam misztikus, hiszékeny,
réges-rég nem élek már mesék tején,
hogy lelkeké a társtalan magány,
megéltem én is kis szobámnak mélyén.

Tovább...

 
1...567
 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom