Budaházi József
Talán valóra válik gyönyörű álmom,
vágyaimból kinyílik ékes virágom.
Ki harmatban csillogott erdőnek szélén,
napsugár nevelgette éltető fényén.
Most ismét fordul egyet a naptár,
múló év tovaszáll, mint a madár.
Vágyaid szebbet, jobbat keresnek,
az óév jó lesz az enyészetnek.
Kíváncsian néz a Napocska a földre,
fényében fürdik szerelemnek gyümölcse.
Gügyögve köszönti a csodás életet,
tágra nyílt szemmel figyeli a fényeket.
Két karodnak ölelése a legjobb érzés,
arcodnak édes mosolya bűbájos szépség.
Tündéri hangoddal biztattál, terelgettél,
jóságos lelkeddel szeretetre neveltél.
Bíborpalást borul a parázsló tájra,
hamvadó Nap tüzét az árnyék kioltja.
Árnyas sötétség lép a lapos homályra,
sűrű felhő holdnak fényét fojtogatja.
Falevél táncol a szélben,
hűs szellő pörgeti szépen.
Díszes ruhába öltözött,
az őszi napfény rásütött.
Nyár forró ölében ringatózik a tarka rét,
tündököl a világ, csendben ragyog az öröklét.
Bokrétát fon illatos virágból a szerelem,
lelkemből tovatűnik minden kínzó gyötrelem.
Andreának és Tominak
Tiszta szívemből gratulálok esküvőtök alkalmából,
szóljon ez a csodálatos nap jókedvről, mulatozásról.
Közös jövőtök a mai házasságkötéssel kezdődik,
szerelmes szívetek mostantól örökre összeköltözik.
Föld porából formálva megszülettél,
hajt csodás élet reményének hite.
Sok mindent átéltél, sírtál, nevettél,
sokszor megszúrt a félelem tövise.
Varázsszóra elevenedik az élővilág,
madárcsicsergésre éhes már a kihűlt világ.
Ragyogó napnak melege reményt lop lelkünkbe,
madarak nótája új ritmust dalol szívünkbe.
Lennék újra kisfiú,
szerethető szépfiú,
kire rámosolyognak,
arcára puszit nyomnak.
Úgy vágyom már, hogy átjussak a szakadék fölött,
élnék szeretetben, amiért Teremtőm küldött.
Erdőn, mezőn sétálnék felhőtlenül boldogan,
csodás érzést megélném, mikor bennem megfogan.
Eljött az újév, benne a reményünk,
milyen szépen ragyog az újrakezdés,
hogy szebbé tegyük, újra van esélyünk,
nem tompítja fényét az öregedés.
Búcsúzik az óév rendíthetetlen,
tekintsünk vissza egy kicsit a szépre!
Hagyjuk a haragot, az értelmetlen,
csak igaz reményt hagyjunk az új évre!