Brassói Gergő
Unalmas napok, mindig ugyanazok.
Ismételt alakok, álmatlan robotok.
Más is szomorú, nemcsak te,
Csak más arca nem olyan őszinte,
Csúf fájdalmát vigaszokkal kente,
Bántásokat állta s némán viselte.
Unalmas napok, mindig ugyanazok.
Ismételt alakok, álmatlan robotok.
Más is szomorú, nemcsak te,
Csak más arca nem olyan őszinte,
Csúf fájdalmát vigaszokkal kente,
Bántásokat állta s némán viselte.