Borsi Gábor
Álomvers
Felmerült bennem még a múlt évben,
Járhatnának a Téglásiak saját fürdőbe.
Az idősek gyógyulnának éppen
A vörösen csillogó gyógyvízben.
Mikor a nap lemegy, nyugovóra térnek az emberek,
Te eljössz hozzám, hogy az éjszakában veled legyek.
Minden héten, minden nap, egész éjjel velem vagy,
Velem maradsz reggelig, míg fel nem kell a nap.
Ahogy szemeidbe nézek,
Minden szívdobbanást érzek.
Ma végre megtaláltalak,
Itt a mennyországban várlak.
Hamarosan itt ez a szörnyű vírus,
Az idősekre nagyon vigyázni kell most.
Aki már betöltötte a hetvenet,
Az a legjobban veszélyeztetett.
Megelőzés
Megelőzéshez óvintézkedés kell,
E szavaimat mostantól ne feledd el.
Ne menj olyan helyre, ahol beteg lehetsz,
Az egészségedért ezzel te is tehetsz.
Kicsiny világ ez a mienk,
Bölcsője az embereknek.
De a bölcsőt mi már kinőttük,
E Földön elterebélyesedtünk.
Nőnapi udvarlás
Ön mellett igazi férfi vagyok,
Csillogó szemeinek ragyogok.
Ma este én szerelembe estem,
A szívem dobog önért hevesen.
20 éves alkotás
Ó, ó, azok a szépségesen szép lányok,
Varázslattal teli, gyönyörű virágok.
Mosolyuk elkápráztatja szemeinket,
A lényük megdobogtatja szíveinket.
Ezerkilencszázhuszonöt derekán
Született meg Debrecenben e leány.
Tizenkét testvérével nőtt szerényen
Egy kis házban, úgy hatvan négyzetméteren.
Már fiatalon megtanulta, mi a munka,
A két kezének mi majdan a jutalma.
Ó, te Mindenható, világok ura,
Hallgass meg engemet egynéhány szóban.
Emlék a családi házunknak.
Visszatérek évről évre mindig
A kiürült családi házunkig.
Fotódat nézve állok mindenre készen,
Elképzeltelek, jaj, annyiféleképpen.
A szívemre rátalálsz végre majd újra,
Vagy csak odaállsz majd hozzám néhány szóra.
Legyél nekem a fény az éjszakában,
Egyetlen gyógyír lelkem fájdalmára.
Az érzés, ami igazán kell nekem,
Szeress engem, és örökké légy velem!
A szerelmesek napjára
A boldogság kézen fogott,
De elment, s lelkem megrogyott...
Egyik hajnalon láttalak meg magamnak,
Belevésődtél mélyen az álmaimba.