Borsi Gábor
Emlék a családi házunknak.
Visszatérek évről évre mindig
A kiürült családi házunkig.
Fotódat nézve állok mindenre készen,
Elképzeltelek, jaj, annyiféleképpen.
A szívemre rátalálsz végre majd újra,
Vagy csak odaállsz majd hozzám néhány szóra.
Legyél nekem a fény az éjszakában,
Egyetlen gyógyír lelkem fájdalmára.
Az érzés, ami igazán kell nekem,
Szeress engem, és örökké légy velem!
A szerelmesek napjára
A boldogság kézen fogott,
De elment, s lelkem megrogyott...
Egyik hajnalon láttalak meg magamnak,
Belevésődtél mélyen az álmaimba.
Soha vissza nem térők balladája
A Donnál elesett magyarok
Szemeink előtt állva töretlen,
Sírjaitok végleg jelöletlen.
Vissza hozzánk már soha nem jöttök,
Idegen földbe temetve nyögtök.
Ahogy a folyókat ölelik a tengerek,
Úgy akarlak karomban tartani tégedet.
A Környezetvédelem Himnusza
Ha mostan te úgy érzed, biztonságban vagy,
Ne tedd! Az érzéked ugyanis cserben hagy.
Semmi nem jár ár vagy következmény nélkül,
A természet bosszút áll majd rajtunk végül.
Emlékszem a délutánra,
Amikor először láttam
A morcos ogrét a vásznon,
Épp átgázolt a mocsáron.
Itt van végre a farsangi karnevál,
Mindenki dudál, sípol és kiabál.
Dobpergés indítja el a menetet,
Az út végén díjazzák jelmezedet.
Farsangi bál van ma itt a városban,
Ropja hát a lábunk egyre gyorsabban!
Fergeteges nálunk ez a nagy buli,
Minden házban táncot járnak, ez tuti.
Keljetek fel végre a székről,
Mondok valamit az életről.
Megmozgatom a csípőtöket,
A talpaitok alatt a földet.
Ima a télért
Hófehér tájon sétálni volna jó,
Úgy lenne szépen lelkünkbe olvadó.
Pustolna a hó, mint valamikor rég,
Folyókra, tavakra fagyna le a jég.
Az első karácsony
Valamikor régen egy középkori várban
Élt egy ifjú, gazdag lovag nagy magányában.
Egyedül csak a szolgái vették őt körbe,
Nagyon boldogsága mégse volt soha tőle.
Szilveszteri versem 2020-ra
Itt a vége már ennek az évnek,
Az újévre mit kívánjak néktek?