Böőr Tamás
Érzem!
Egy kicsit egyedül akarok maradni! - szólt,
S arca sötéten elkomorult, s vigyorba torzult.
Mámorod!
Egy vonal, egy hajszál,
Egy lehelet s elváll,
Ki nagyra tör...
Mindenkinél jobban szeretlek!
Mit gondolsz, miért hívlak,
Miért hallom a hangodat?
Miért lebeghet, mint fátyol, az illatod,
Ha nem érezném, hogy ott vagyok?
Ma én, holnap te!
Valaki besétált az életembe,
S nem kérdeztem tőle:
- Ezt most kinek játszottad el,
Aki legtöbbet ígér, vagy színre lép?
Itt vagyok!
Amikor ujjadról lehúzzák a gyűrűt,
Amikor a lélek megfagyva, ködfátyolként elszáll,
Amikor szorongással a szíved megtelik,
Gondold át, hová, mire jutottál.
Vigyázz rám, elveszíthetsz!
Ó, gyilkos szavak, miért engem találtatok meg,
Miért nyitottátok ki a fájdalom kapuját,
Miért ragadtok magatokkal,
Elmém, miért nem reagálsz?
Szólt hozzám?
Csak egy fuvallat szólt hozzám,
És sietve távozott,
Arra nem gondolt,
Hogy bennem
Milyen kárt okozott.
Válaszd!
Sehol egy hang, se egy kép?
Bárcsak a szívedben lehetnék!
Érezhetném ajkadon a vágyat,
S benne az egész világot,
Amely talán még ki sem száradt.
Étek
Miért nem jó neked, búzaszemnek, ha kövek őrölnek,
Egerek, patkányok csipegetnek,
Asztalon kinyújtanak,
Majd forró, izzó kemencében megsütnek?
Szemedben kék fény csillogott.
Te csak azt látod, hogy meghajolok!
Te csak azt látod, hogy leborulok!
Te csak egy bakot látsz bennem, amelyet át lehet ugrani!
Én Uramat, akit szívvel lehet, tudok áldani!
Menj!
Szitkok, átkok háza,
Sóhajok, kínok vára,
Bezárt ajtók, most elhagylak!
Tied?!
Az idő tanú, nem részese az életednek,
Melletted szól, ki nem kerülheted.
Az érvek és az évek mit sem számítanak,
El nem dobhatod, idővel úgy is utolérnek!
Indulj!
Állj meg, idő,
Most ne mozdulj!
Hagyj utat a remegésnek,
A liluló szájnak, az érthetetlen szenvedélynek
Valaha
Valaha hittem benned,
Az a valaha egy életről szólt,
Valaha egy életet tettem rá,
Valahogy meggyötörtél csúnyán.
einfacht
Láttad már milyen a tűz,
Láttál már ragyogó szemet,
Érezted annak ízét, amely nem rólad szól,
Amely csak úgy jön, átölel, s észrevétlenül követ?